Hol járunk? Bizánci csoda ókori alapokon

Turkey, Istanbul, Agia Sofia aerial view

Kezdetben Nagytemplomnak hívták, csak az ötödik századot követően kapta ma is használt nevét.

A légi felvételen az isztambuli Hagia Szophia (Szent Bölcsesség) templom látható. A helyén lévő első templomot II. Constantius építtette 360-ban. A fa tetejű bazilika azonban 404-ben leégett egy lázadás nyomán. A második templomot - egy öthajós bazilikát, hatalmas bejárattal - II. Theodosius bizánci császár építtette. A teteje változatlanul fából készült. A templomot 532-ben rombolták le újra az I. Justinianus császár uralma elleni lázadás (Nika-felkelés) folyamán. A császár azonban rekord idő alatt, öt év alatt újjáépíttette. Az ezúttal már kizárólag kőből készült bazilika a késő bizánci építészet egyik csodája ma is.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Forrás: Photononstop/Guido Alberto Rossi

A Hagia Szophia három hagyományos bazilikatervet kombinál a középső kupolával. Hossza az apszistól (a templom szentélyének végétől) a külső narthexig (előcsarnokig) 100 méter, a szélessége 69,5 méter. A kupola magassága a talajszinttől 55,6 méter és a sugara észak-déli irányban 31,87 méter, kelet-nyugati irányba 30,86 méter. Justinianus császár rendeletére minden tartományból idehozták a legjobb építészeti anyagokat, hogy az Hagia Szophia lehessen a legnagyobb és legimpozánsabb építmény a birodalomban. Az oszlopokat és az építéshez használt márványt például az ősi anatóliai és szíriai városokból, köztük Baalbekből és Epheszoszból szállították ide.