Albert Einsten halála előtt maga rendelkezett a hamvasztásáról - ezzel próbálta megelőzni, hogy földi maradványaihoz zarándokként vonuljanak a "rajongói". A tévhitekkel ellentétben azt sem szerette volna, ha agyát vizsgálat alá vetik - viszont a hátrahagyott dokumentumaira nem adott pontos instrukciókat.A Princeton Egyetem, ahol a tudós utolsó éveit töltötte, most több mint 5000 olyan feljegyzést, levelet, képeslapot, jegyzetfüzetet és naplót tett nyilvánossá, amelyeket Einstein az egyetemen hagyott, amikor 1955-ben meghalt.
A legtöbb nyilvánossá tett feljegyzés Einstein elméleti munkásságához fűződő dokumentum: tudományos munkák, durva számításokról készített feljegyzések, be nem fejezett teóriák - de akadnak közöttük személyesebb hangvételű iratok is, mint például Einstein Mileva Marichoz, akkori menyasszonyához írt levelei. A híres tudós ezeket "Alberted”-ként és "Kedvesed"-ként írta alá. Maric egyébként maga is tudós asszony volt, matematikus és fizikus, valamint a zseniális kutató első felesége. Az online jegyzetek több, évszám alapján rendezett kötetben találhatók jól áttekinthetően, néhol németül, de angol fordítással, Digital Einstein Archívum név alatt. Az 5000 nyilvánossá tett dokumentum januárban még 1000 továbbival bővül.
Albert Einstein 1879 március 14-én született a németországi Ulmban. Szakmai körökben ugyanúgy a 20. század legkiemelkedőbb elméleti fizikusának tartják, mint a laikusok. A Time magazin 1999-ben az évszázad emberének nevezte.
Életéhez számos anekdota és legenda fűződik, ezek közül az egyik legnépszerűbb, hogy a kiváló tudós gimnazista korában megbukott matematikából. Ebből azonban egy szó sem igaz; a korabeli német oktatási rendszerben az 1-es volt a legjobb osztályzat, az 5-ös pedig az elégtelen. Einstein németországi középiskolai tanulmányai során 1-es, illetve-2-es érdemjegyeket kapott, tehát már akkor is kiderült, hogy volt tehetsége a matematikához.
Munkássága alapvető felismeréseket hozott a kvantumfizikában, a kozmológiában és a statisztikus mechanikában.
1921-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki, de nem az 1905-re kidolgozott, illetve az 1915-re datálható legismertebb elméleti munkái, a speciális, illetve az általános relativitáselméletért, hanem a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért. Einstein a közgondolkodásban a zsenialitás szinonimájává, és a tudománytörténet egyik legismertebb arcává vált.
A világhírű tudós 1955 április 18-án hunyt el egy Princeton-i kórházban. A felügyeletét ellátó ápolónő szerint halála előtt álmában -számára érthetetlen - német szavakat mormolt. Végakaratának megfelelően még aznap elhamvasztották, és hamvait ismeretlen helyen szórták szét.
Dr. Thomas Stoltz Harvey patológus a család engedélye nélkül vizsgálat céljából eltávolította Einstein agyát, de nem talált semmi rendkívülit. A McMaster University kutatói által 1999-ben elvégzett sokkal részletesebb vizsgálat ellenben kimutatta, hogy Einstein agyának belső fali lebenye a szokásosnál 15 százalékkal vastagabb, márpedig ez az agyai régió felel a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.