A tél beálltakor, illetve a tél vége felé több helyen figyeltek már meg részeg madarakat. Különösen gyakran rúgnak be a főként bogyókkal táplálkozó, nálunk is gyakori téli vendég csonttollúak (Bombycilla garrulus). A részeg madarak sokszor leesnek a fákról vagy nem is tudnak felrepülni, illetve repülés közben nem tudják kikerülni az akadályokat és azért esnek le. A kanadai Yukon tartományban a természetvédők összeszedik, és kiózanítódobozokba teszik a részeg madarakat. Amikor az állatok kiheverik az alkohol hatását, szabadon engedik őket.
Amikor megcsípi őket az első fagy, sok bogyó elkezd erjedni. A madarak, például a csonttollúak, pedig a télre való felkészülés részeként teletömik magukat az alkoholtartalmú bogyókkal, és alaposan berúgnak. A problémát súlyosbítja, hogy amikor a madarak megtöltik a táguló nyelőcsövüket bogyókkal, azok a nyelőcsőben még tovább erjednek.
Az alkohol hasonlóan hat a madarakra, mint az emberekre. A spicces madarak összevissza repülnek, nehezen kerülik ki az akadályokat, különösen a fényes tárgyakat, mint amilyen az ablak. Leesnek a fákról, és kiszolgáltatottá válnak a ragadozókkal szemben (néhány rafinált macska már megtanulta, hogy letáborozzon bizonyos fák alatt, ahol várja, hogy szó szerint a szájába hulljanak a madarak).
A yukoni természetvédők most arra kérik a helyi lakosokat, hogy a részegen vagy eszméletlenül talált madarakat vigyék be a Whitehorse repülőtér közelében működő állategészségügyi központjukba, ahol biztonságban kijózanodhatnak. A madarakat bélelt hörcsögketrecbe helyezik, amíg magukhoz nem térnek annyira, hogy visszaereszthessék őket a természetbe.
„Biztos és nyugodt helyről gondoskodunk számukra, amíg nem lehet kiereszteni őket” – mondta Meghan Larivee, az Environment Yukon egyik munkatársa. A szabadon bocsátás előtt azonban józansági teszten kell átmenniük a madaraknak. „Mielőtt visszaengednénk őket a természetbe, védenceinknek kis teszten kell bizonyítaniuk, hogy újra képesek teljes mértékben koordinálni a mozgásukat.”