Dávidhoz és Salamonhoz köthető bullákat találhattak

Salamon templomának rekonstrukciója

Egy Dél-Izraeli ásatás világíthat rá arra a rejtélyre, miszerint Dávid és Salamon csupán bibliai figurák, vagy történelmi személyek voltak-e.

Hivatalos pecsétekkel Dávid és Salamon nyomában

Egyelőre semmiféle konkrét bizonyítékunk nincs rá, hogy Dávid és Salamon nem csupán bibliai alakok, hanem történelmi személyek voltak - egy új ásatás azonban rávilágíthat arra, hogy talán mégis létezhetett a bibliaihoz hasonló királyság a Kr. e. 10. század környékén a mai Izrael területén.

Az egyik feltárt pecsétnyomó a Khirbet Summeily-i ásatásokról Forrás: University of Wisconsin Madison

A Mississipi Állami Egyetem kutatói hat olyan agyagpecsétet találtak, amelyekkel hivatalos leveleket zárhattak le, valahogy úgy, ahogy később a viaszpecséteket is használták. Ez azt mutatja, hogy a területen a Kr. e. 10. század környékén valóban létezett valamiféle kormányzás - akár ahhoz hasonló, amit a Biblia Dávid és Salamon király uralkodása alatt leír.

Mit mond a Biblia?

Dávid és Salamon mindketten zsidó királyok voltak, akik a hagyomány szerint a Kr. e. 10. században éltek és uralkodtak Izraelben. Dávid volt az ország második, Salamon a harmadik, és egyben legismertebb uralkodója.

Dávid legyőzi Góliátot. A híres bibliai történet Caravaggio festményén Forrás: wikimedia.org

Dávid a héber szövegek szerint elhódította Izrael területét az őslakosoktól, a jebuzitáktól. Legyőzte Góliátot, és úgy tartják, az ő vérvonalából származik a Messiás, Jézus is. Salamon, Dávid fiának uralkodása alatt béke honolt Izraelben.

Salamon templomának rekonstrukciója Forrás: wikimedia.org

Ő építtette az első templomot Jeruzsálemben, hajóflottát állított fel a Vörös-tengeren, és súlyos adókat vetett ki az országra. Ezek az adókötelezettségek erős ellenállást váltottak ki a népből, halála után az ország szinte azonnal két részre, Izraelre és Júdeára szakadt.

Egy titokzatos állam bullái

Az ásatások egy Khirbet Summeily nevű helyen zajlanak, amely Dél-Izraelben, a Gázai övezettől keletre található.

Az ásatási helyszín madártávlatból Forrás: University of Wisconsin Madison

"Az előzetes kutatásaink alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a területen létezett valamiféle politikai aktivitás és volt egy elit réteg, ami azt sugallja, hogy egyfajta állam már kialakulóban, a korai fázisában lehetett" - írta Jimmy Hardin, a kutatás vezetője a Near Eastern Archaeology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. -"Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a bullák a vaskor IIA időszakával, azaz a Kr. e. 10. századdal hozhatók összefüggésbe, alátámasztva Dávid és Salamon király létezését, ahogyan az a héber írásokban is fellelhető."

Újraírják a történelmet

Ez a hat pecsét az első ilyen jellegű lelet a Kr. e. 10. századból, ezért számít nagyon különlegesnek a felfedezés. A bullák jelentős segítséget nyújthatnak annak a régi vitának az eldöntésében, miszerint léteztek-e már a vaskorban államok és kormányzatok. Az a terület, ahol az ásatásokat folytatták, valahol az Júda és Filisztea között helyezkedett el. Erről a környékről korábban úgy hitték, hogy lakói a vaskorban kezdetleges mezőgazdasággal foglalkoztak.

Salamon találkozója Sába királynőjével Piero della Francesca festményén Forrás: wikimedia.org

A pecsétek és további régészeti leletek azonban arra engednek következtetni, hogy valamiféle politikai rendszer már a vaskorban is megjelent errefelé - sőt, az elmúlt évek ásatásai kimutatták, hogy kifejezetten kevés mezőgazdasági munkát végeztek a környéken, sokkal inkább állattartással foglalkoztak. A kutatások elsősorban ezt fogják vizsgálni, - az első feladat, hogy megállapítsák, pontosan mit is csináltak az emberek Khirbet Summeily-ben a Kr. e. 10. században.