Legalább 300 millió éve létezhet színlátás

Az Acanthodes bridgei fosszíliája

Először találtak a fényérzékeléshez nélkülözhetetlen csap és pálcikasejteket fosszilizálódott állapotban. A lelet alapján a kutatók úgy vélik, a fényérzősejtek – és velük a színlátás - legalább 300 millió éve jelen lehetnek az élővilágban.

A retinában található fényérzősejtek szerepét a pálcika és csapsejtek töltik be, melyeknek száma körülbelül 7 és 130 millió között van. A pálcikasejtek a gyenge fényt is érzékelik, ezek a tulajdonképpeni fényérzékelők. A csapsejtek gyenge fényben nem működnek, viszont erős fényben ezek a pontosabb képalkotók. A csapsejtek érzékelik a színeket és árnyalatokat.

A legelső ilyen lelet

Az 524 millió éve élt Myllokunmingia nevű élőlény a legelső ismert gerinchúrral rendelkező állatok egyike. A szakértők szerint kezdetleges szemei lehettek, ami azt feltételezi, hogy a látás megjelenése több mint 500 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza. A látás evolúciójának pontos feltérképezéséhez azonban nem állt rendelkezésre konkrét bizonyíték, mivel a szem lágy szövetei a halál után azonnal sebesen bomlani kezdenek.

A kutatóknak egy kiválóan megőrződött 300 millió éves őshal, az Acanthodes bridgei kínált páratlan lehetőséget. A maradványokat Kansas államban tárták fel és a tokiói Nemzeti Természettudományi Múzeumban tartották. A hal nagyjából 10 centiméter hosszú volt, és a modern állkapcsos halak utolsó ismert közös ősének számít.

Az Acanthodes bridgei fosszíliája Forrás: Tanaka et al., Nature Communications

Az őshalat vizsgálva a szakértők első alkalommal találtak csap és pálcikasejteket gerinces fosszíliában. Előbbiek jelenléte arra utal, hogy a színlátás legalább 300 millió éve jelen lehet az élővilágban. „A pálcika és csapsejtek általában nem őrződnek meg, mivel sérülékeny lágyszövetek” – mondta Gengo Tanaka, a japán Kumamoto Egyetem paleontológusa. A lelet tanulmányozása során a tudósok eumelanin nevű sötétbarna pigmentet is találtak az őshal szemében.

Az A. bridgei sekély vizekben, jó fényviszonyok mellett élhetett, így ki tudta használni a színlátás előnyeit az élelem felderítésében és a ragadozók elkerülésében. Az eredményeket a Nature Communication című szaklapban publikálták.