A bochumi Ruhr Egyetem (RUB) kutatói a sejteket érő oxidatív stresszt vizsgálták. E közben fedezték fel azt a fehérjét az E. coli bélbaktériumban, amely képes megvédeni a baktériumokat a klór fehérjekárosító hatása ellen.
Klór jelenlétében ez a fehérje (az úgynevezett RidA) szorosan kötődik más fehérjékhez a baktériumban, és megvédi ezeket a kicsapódástól. Amikor elmúlt a veszély (azaz eltűnt a klór a környezetből), akkor a fehérje újra felszabadul, és a többi fehérje a szokásos módon folytathatja a munkáját. A kutatásokról a Nature Communications folyóirat számolt be.
Oxidatív stressz akkor fordul elő, ha a sejtek úgynevezett reaktív oxigénfajtákkal találkozik. Az oxidatív stressz szerepet játszik a sejt öregedésében és immunvédelmében. Az immunsejtek reaktív oxigénfajtákat állítanak elő, így oxidatív stressznek teszik ki a baktériumokat.
Lars Leichert és csoportja arra keresett választ, mi történik az így megtámadott baktériumok belsejében, pontosabban, mi történik a fehérjéikkel. Miközben ezt tanulmányozták, felfedezték, hogy a baktériumokban található egy fehérje, amely megvédi a többi fehérjét az oxidatív stressz káros hatásaitól. A RidA nevű fehérje egyfajta védősapkát képez a fehérjék körül, így azok szerkezete nem bomlik fel (nem csapódnak ki) például klór jelenlétében.
Nagyobb klórkoncentráció - így a fertőtlenítő szerek esetében - a RidA hatástalan, de kisebb klórkoncentráció esetén - ami például az immunválasznál jön létre - elég hatékony védelmet jelenthet a baktériumok számára.