A dohányfüstnek kitett magzatok általában kisebb testsúllyal jönnek a világra, tüdejük rendszerint fejletlenebb és gyakran valamilyen születési rendellenességgel is küzdenek. A problémák sorozata akár egész életüket végigkísérheti, így például felnőttként gyakran szenvednek az asztmától, de jobban ki vannak téve a nikotin- vagy drogfüggőség veszélyének is. „Egyelőre csak korlátozott ismereteink vannak ennek a jelenségnek a biológiai hátteréről” – írta a tanulmány egyik szerzője, Christina Markunas genetikai epidemiológus a Science folyóiratnak. A kutatók szerint a lehetséges válaszok az epigenetikában keresendők.
Az utóbbi évek egyik legérdekesebb felfedezése a biológiában, hogy a környezet (például a stressz, a táplálkozás, vagy éppen a dohányzás) hatására megváltozhat a genetikai anyag. Ez azt jelenti, hogy a DNS-molekulákhoz különböző kémiai csoportok (például metilcsoportok) kapcsolódhatnak. Ez az úgynevezett metilációs mintázat az életkor előrehaladtával változik.
Az egészségtelen életmód káros következményei nemcsak ránk, hanem leendő gyermekeinkre is veszélyt jelenthetnek, mert ezek a változások öröklődhetnek is. Vagyis a szülők életmódjának "lenyomatai" átkerülhetnek az utódokba. A folyamat során a genetikai állomány elsődleges információtartalma (a DNS-molekulák szekvenciája) nem változik meg, de a hozzájuk kötődő molekuláknak köszönhetően a gének működése módosul. Az úgynevezett epigenetikus öröklődésnek nevezett folyamat sokak szerint bizonyos betegségekre hajlamosíthat.
A dohányfüstben több mint hétezer különböző kémiai vegyület található, ezek közül több száz súlyosan káros az egészségre. A veszélyes kémiai anyagok közül hatvankilencről tudják biztosra, hogy karcinogén, azaz rákkeltő hatású.
Egy 2011-es kisebb tanulmányban már korábban kimutatták, hogy a dohányfüst megváltoztathatja a DNS-metilációt. A metilációs mintázat módosulása befolyásolja az adott gén működését, ami bizonyos betegségek (például rák) kialakulásához vezethet. A 2011-es kutatásban összesen 173 gyermeket és anyát vizsgáltak meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a terhesség alatt dohányzó anyák gyermekeiben a DNS-metiláció módosulása egy olyan gént befolyásol, amely az immunrendszer működésében tölt be szerepet, meghibásodása pedig különböző rákos megbetegedésekhez vezethet.
A mostani kutatásban Markunas és kollégái - hasonlóan a korábbi tanulmányhoz - anyák és gyermekeik génjeit vizsgálták. Összesen 889 újszülött vérmintáját elemezték. A gyermekek édesanyái közül 287 dohányzott a terhesség első trimeszterében. Az új eredmények megerősítették a korábbi megállapításokat: a dohányzó anyák gyermekeinek örökítőanyagában olyan epigenetikus eltérések voltak tapasztalhatók, amelyek a nem dohányzó szülők gyerekeiben nem voltak jelen. A metilációs mintázat változása 110 génrégiót érintett. A gének között voltak olyanok, amelyek a magzati fejlődésben, a nikotinfüggőségben vagy a cigarettázásról való leszokásban játszottak kulcsszerepet.
A kutatások folytatásában a szakemberek arra keresik a választ, hogy a gyermekek egész életében megmaradnak-e ezek a DNS-módosulások. A mostani tanulmány az Environmental Health Perspectives című szakfolyóiratban jelent meg.
A kismamák dohányzása nem csak az újszülött szervezetét károsítja, hatással lehet a harmadik generációra is.
A magzatban ugyanis már jelen vannak azok az úgynevezett csírasejtek vagy ősivarsejtek, amelyekből majd a saját petesejtjei, illetve a hímivarsejtjei fognak kialakulni, amikor majd - jóval a születése után - eléri az ivarérettséget. Ő ezeket fogja majd felhasználni, ha saját gyermekeket szeretne, vagyis itt már tényleg az unokákról van szó.
Az anya dohányzása a terhesség korai szakaszában drámai módon csökkenti a magzat ősivarsejtjeinek számát. Ráadásul a magzat testi sejtjeinek száma is csökken, például azoké, amelyek az ivarsejtek későbbi "gondozásában" fontosak. Mindez csökkentheti annak esélyét, hogy a születendő babának később saját gyermekei legyenek.