A papirusztekercsre írt betűket egy új röntgeneljárás segítségével sikerült elolvasni. A tekercs egyike annak a több száz hasonló papirusznak, amelyeket egy fényűző palota könyvtárának romjai között találtak meg Herculaneumban a 18. század első felében.
A város Pompejivel együtt egyike volt azoknak a Nápolyi-öbölben fekvő településeknek, amelyeket a Vezúv kitörése elpusztított Kr.u. 79-ben. Az 1750-es években ugyan sok tekercs tartalmát megfejtették, voltak azonban olyanok, amelyek annyira megsérültek a természeti katasztrófában, hogy ha kigöngyölítik, azonnal elporladtak volna.
„A papiruszokat teljesen elborította a parázsló, forró vulkáni anyag” – mondta Vito Mocella, egy nápolyi mikroelektronikai intézet kutatója, egyben a Nature Communications folyóiratban ismertetett vizsgálat vezetője.
A korábbi kísérletek a sérült papiruszok tartalmának elolvasásra azért voltak sikertelenek, mert az ókorban faszén és ragasztó keverékéből készült tintával írtak, amely gyakorlatilag elkülöníthetetlen a megégett papirusz anyagától.
Mocella és kutatótársai ezért a fáziskontraszt tomográfia nevű röntgeneljárással tettek kísérletet, amelyet eddig a különböző fosszíliák sérülésmentes vizsgálatára használtak. Az eljárás képes kimutatni a finom különbségeket abban, ahogyan a röntgensugarak különböző anyagokon, vagyis a tintán és a papiruszon áthaladnak.
A papiruszt az Európai Szinkrotron Sugárzási Központban vizsgálták Franciaországban, Grenoble-ban, és több betűt sikerült kiolvasni a szövegből.
„A célunk az volt, hogy megmutassuk: az eljárás alkalmas az írás vizsgálatára”
– magyarázta Mocella. A kutatók a következő lépésben összehasonlították a vizsgált tekercs kézírását több más szövegével is, és arra jutottak, hogy a szöveg bizonyára Philodémosz epikureus költő és filozófus munkája, aki nagyjából a vulkánkitörés előtt száz évvel halt meg Herculaneumban. Epikurosz (Kr. e. 341–270) filozófiájának lényege, hogy az élet célja a zavartalan öröm (görögül hedoné), amely a testi és lelki szenvedés elkerülésével, hiányával lehet elérni.
Mocella elmondása szerint a következő kihívás a laboratóriumi eljárás automatizálása lesz, amely így segítséget jelenthet további hétszáz elszenesedett tekercs elolvasásában. A tárgyakat Nápolyban tárolják.
Közben a herculaneumi szövegeket vizsgáló kutatók szerint az új eljárás valódi áttörést hozhat az ókori filozófia megismerésében.
„Ez egy olyan epikureus szövegeket tartalmazó filozófiai könyvtár, amely abból az időből származik, amikor ez a filozófia a legfontosabb klasszikus szerzőkre, köztük Vergiliusra, Horatiusra és Ciceróra gyakorolt hatást” – mondta el Jürgen Hammerstaedt, a Kölni Egyetem görög és latin professzora.
A tudós szerint ugyan az új eljárás sem teszi még lehetővé, hogy virtuálisan kitekerhetőek legyenek a tekercsek, mert ehhez szükség lenne egy olyan digitális módszerre is, amelynek segítségével követhetőek lennének a papirusz egyes rétegei. A a herculaneumi tekercsekkel foglalkozó tudományos munkafolyamat elmúlt 260 évében az idei mindenképpen rendkívüli évnek számít Hammerstaedt szerint.