Bizarr helyek a világban - A csontok temploma

A központi csillár

Egy csehországi kápolna berendezési tárgyai egyszerre keltik az emberben a csodálat és a borzongás furcsa elegyét: a műalkotások ugyanis egytől-egyig emberi csontokból készültek. A Föld bizarr helyeiről szóló cikksorozatunk második részében a sedleci osszáriumba látogatunk el.

A csehországi Kutná Hora külvárosában található sedleci csontgyűjtő (osszárium) Európa talán legbizarrabb katolikus kápolnája. A „csonttemplom” néven is emlegetett épület körülbelül 40 000- 70 000 csontváznak szolgál sajátosan morbid otthonául. Különlegessége abban rejlik, hogy az emberi maradványok művészi precizitással megalkotott berendezésként vannak jelen: csillárok, címerek, asztali tárgyak építőeleméül szolgálnak.

A Golgota pora

A kései 13. században a város ciszterci kolostorának apátja zarándokútra indult a Szentföldre. Nem tért haza üres kézzel. Egy marék földet hozott magával a Golgotáról (a név jelentése: koponyahegy). A kiemelkedés egyébként nem csupán Krisztus megfeszítésének helyeként ismert, egyes zsidó és keresztény hagyományok úgy vélik, az első ember, Ádám koponyája is e domb alá van eltemetve.

Forrás: AFP/Michal Cizek

Amikor a jeruzsálemből visszaérkezett szerzetes széthintette a földet az apátság mellett fekvő temetőben, a terület egycsapásra a királyság legnépszerűbb temetkezési helyévé vált, a területet így bővíteni kellett. A plusz hely nem sokáig tartott ki, ez többek között a 14. századi pestisjárvány pusztításának is köszönhető, amelynek nyomán több ezer testet kellett volna a szerzeteseknek elföldelnie. Egy idő után teljesen megtelt a temető és nem tudtak mit kezdeni az emberi maradványokkal.

A probléma megoldására 1400 körül egy kis kápolnát építettek a gótikus stílusú Mindenszentek Temploma alá. Akkoriban gyakori volt, hogy helyfelszabadítás céljából csontkupacokat alakítottak ki erre a célra kijelölt felszentelt osszáriumokban. Ezek közé tartozott a sedleci osszárium is. Az építtetők valószínűleg elégedettek lehettek, hiszen már volt elegendő terület a holttestek tárolására. Számításaikat a 15. századi huszita háborúk sokezres áldozatszáma húzta keresztbe.

Vak szerzetes a csontgyűjtő élén

A 16. században a csontgyűjtő irányítását egy ciszterci félig-vak szerzetes kapta meg, akinek az volt a feladata, hogy a halottakat előkészítse a sajátos temetkezésre. Ehhez először is több évre elföldelte a testeket, annak érdekében, hogy a bomlási folyamat minél tökéletesebben végbemehessen. Az exhumálást követően a csontokat megtisztították, kifehérítették, majd a maradványokat az osszáriumon belül piramis alakban egymásra helyezték. Ebben a pozícióban maradtak évszázadokig.

Pénzfelajánlások a csontpiramisnak Forrás: AFP/Michal Cizek

Az elmúlás szépséges alkotásai

A híres műalkotások, amelyek ma a csontgyűjtő belső csarnokait díszítik, csak nagyjából ötszáz évvel az osszárium felépítése után készültek el. Az alkotó egy helyi asztalosként dolgozó művész František Rint volt. Rintet egy cseh arisztokrata család, a Schwarzenbergek bízták meg azzal, hogy a lehangolóan kaotikus elrendezésű csontpiramisokat esztétikusan rendezze át. A megbízók valószínűleg nem is gondoltak arra, hogy Rint mekkora bravúrt fog véghezvinni műtárgyak megalkotásával.

Csontfüzérek Forrás: AFP/Michal Cizek

A művész fantáziájának semmi sem szabott határt. Az emberi maradványokból többek között bizarr szépséget sugárzó harang alakú csonthalmok, kehely, valamint hosszú, koponyákból formált díszes koszorúk készültek. A tisztelet jeleként Rint a Schwarzenberg család címerét is részletekbe menően elkészítette - így a címerpajzson a török katona szemét kitépő varjú alakja is megjelenhetett.

A központi csillár Forrás: AFP/Michal Cizek

Bár számtalan műtárgy kápráztatja el a látogatókat a leghíresebbnek mégis a csontgyűjtő központi csillárja tekinthető. Ez az alkotás több száz egyedi maradványból tevődik össze és megtalálható benne az emberi test összes csontja. A csillár hét karját gerincek alkotják, végükön pedig – akár a gyertyák - koponyák helyezkednek el. Az egész látvány olyan, mintha a Jelenések Könyvének hétfejű bestiája elevenedne meg az ember szemei előtt. Érdekesség, hogy a művész még szignóját is csontokból készítette el.

A Schwarzenberg-címer csontokból alkotott mása Forrás: Wikimedia Commons

A sedleci osszáriumnak a statisztikák szerint évente 200 000 látogatója van.