Annyi biztos, hogy Miguel de Cervantes (1547 - 1616) földi maradványait egy madridi trinitáriánus templom őrzi – már csak az a kérdés, hogy melyik sírban fekszik a legendás író. Spanyol régészek és antropológusok egy csoportja most azon dolgozik, hogy megállapítsa, pontosan hol is helyezték örök nyugalomra a spanyol irodalom egyik legnagyobb alakját.
Cervantest, teljes nevén Miguel de Cervantes Saavedrát a spanyol irodalom egyik legfontosabb személyiségének tartják – az irodalomtörténészek döntő többsége szerint fő műve, a Don Quijote tekinthető az első modern értelemben vett regénynek.
A spanyol költő és drámaíró kalandos életet élt: Madridban nőtt fel, de párbajban megsebesített egy vagyonos építőmestert, ezért menekülnie kellett Spanyolországból – ezután egy bíboros felszolgálója, majd katona lett, és részt vett az 1571-es lepantói csatában is, ahol bal karjára lebénult.
Amikor vissza akart térni hazájába, a hajót, amin utazott, kalózok támadták meg – Cervantes öt évig berberek fogságába került, és csak több szökési kísérlet után sikerült kiszabadítania magát. Mikor végre visszatért Spanyolországba, hivatali munkát vállalt, de összetűzései miatt többször ült börtönben.
Ekkora már több drámát is írt, melyeket a spanyol színházak tűztek műsorukra, és papírra vetette leghíresebb műve, a Don Quijote vázlatát is, amelyből végül 1605-re lett kiadott regénykötet.
Bár viszonylag sikeres írónak számított, folyamatosan anyagi gondokkal küzdött – nem volt ez másképp utolsó éveiben sem, amikor több tragédia is érte: 1609-ben meghalt az egyik nővére, Andrea, hat hónappal később unokája, Isabel Sanz, és 1610 januárjában elhunyt másik lánytestvére, Magdalena is.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy élete alkonyán mélyen vallásossá vált, – ezt annyira komolyan vette, hogy 1613-ban novícius, azaz szerzetesjelölt lett. Az 1600-as évek spanyol átlagához képest szép kort ért meg: 1616 áprilisában, 68 évesen halt meg. Testét egy madridi trinitáriánus templomban helyezték örök nyugalomra az Irodalmi Negyedben, azaz a történelmi Barrio de las Letras területén.
A helyszín tehát megvan, csak az rejtély, hogy pontosan melyik sírba temették a spanyol írót , lévén, nem maradt fenn azonosítható síremléke. Valószínű, hogy a kolostortemplom kibővítése során tűnt el sírjának jelzése, ezért a csontok vizsgálatával kell megállapítani, hogy pontosan hol fekszik Cervantes.
Archeológusok és antropológusok egy csoportja egyelőre három jelöletlen sírt vizsgál a kolostor kriptájában, és további lehetséges temetkezési helyeket keresnek georadarral.
„Ha találunk olyan csontokat, amelyek megfelelnek előzetes feltételezéseinknek, továbbléphetünk a következő fázisba” – nyilatkozta Francisco Etxeberria, a Baszkföldi Egyetem specialistája. –„Ez pedig az lenne, hogy összehasonlítsuk a csontokból kinyert DNS-eket Cervantes testvérének DNS-képével.” Ez a testvér Luisa de Cervantes lesz, akit 1623-ban temettek el Alcala de Henaresben.
A kutatás első fele a tervek szerint két hetet vesz igénybe, és csak ez az első szakasz 50 ezer eurónyi támogatást igényel – ha megvannak a csontok, a DNS-vizsgálatok sokkal tovább tartanak majd.