Evolúciósan nem előnyös a tökéletes partnerre várni

University student Leonie (R) and her boyfriend Jo kiss each other as they stand on the beach of Lake Constance in Constance, Germany, 17 August 2014. Photo: Felix Kaestle/dpa

Evolúciósan nem kifizetődő, ha a tökéletes férfira vagy nőre várunk – állapította meg egy friss kutatás. 

A korai emberekig visszavezetve mindig is a természetünk részét képezte a kockázatkerülés – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói, amikor a viselkedés evolúciós történetét kutatták. Eszerint ha magas a kockázat, akkor nagyobb valószínűséggel a biztonságosabb megoldást fogjuk választani – így van ez a párkeresésnél is. Mi ennek az oka?

Várni a tökéletesre, vagy elfogadni a kevésbé jobbat?

„A primitív emberek előtt vélhetően két lehetőség állt: várnak-e egy jobb társra, vagy bevállalnak egy kevésbé előnyös tulajdonságokkal rendelkezőt. Az egyik opció, hogy egy genetikailag kevésbé előnyös partnert választanak, és ezzel megkockáztatják, hogy rosszabb minőségű utódjuk lesz, esetleg várhatnak a tökéletes férfira, vagy nőre. Ha utóbbi mellett döntenek, lehet, hogy soha nem fognak szaporodni.” – magyarázta Chris Adami mikrobiológus és molekuláris genetikus, a tanulmány társszerzője.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Kästle

A kutatók komputer modellekkel vizsgálták a kockázatvállalás több ezer generáción át tartó evolúciós fejlődését. Több viselkedést befolyásoló variációt megvizsgáltak, és arra jutottak, hogy léteznek bizonyos feltételek, amelyek hatással vannak a döntéshozó folyamatra. Ilyen feltétel, hogy az elhatározásnak kivételesnek, az egyed jövője szempontjából magas megtérüléssel járónak kell lennie – az utódnemzés is ilyen körülménynek számít.

„Egy egyed választhatja a tökéletes társ keresését, de ezzel azt kockáztatja, hogy nem jár sikerrel, és így utód nélkül marad. Ha azonban biztos, ami biztos alapon fogad és korán elkötelezi magát egy „nem tökéletes mellett”, akkor evolúciós előnyhöz jut, legalábbis ha kisebb csoportban él” – mondták a kutatók.

Miért befolyásolja a csoport mérete a kockázatkerülés fejlődését?

Az, hogy mennyire vagyunk kockázatkerülők függ attól, milyen nagyságú csoportban nevelkedünk. Ha ez a csoport kicsi – tehát 150 embernél kevesebb tagot számlál - hajlamosabbak vagyunk a biztonságosabb utat választani. Ennek megvan az egyszerű magyarázata: kisebb közösségekben kevesebb erőforrás áll rendelkezésre, így a környezet előmozdítja a kockázatkerülő viselkedést. A korai emberek márpedig ilyen kisebb csoportokban éltek, ezért is lett a kockázatkerülés a természetünk alaprésze.

„Tulajdonképpen a csoport, és nem a teljes populáció nagysága az, ami igazán számít a kockázatkerülés evolúciója szempontjából” – vélik a kutatás szerzői.

Egyéni különbségek

Fontos hozzátenni, hogy mint minden esetben, itt is fennállnak egyéni különbségek. A tanulmány azt állapította meg, hogy az evolúció nem preferál egyetlen optimális útvonalat a kockázatok kezelésére, hanem lehetővé teszi, hogy bátrabb és kevésbé vakmerőbb viselkedések is kialakuljanak.

„Nem úgy fejlődünk, hogy mindannyian azonosak legyünk” – mondta Adami. „Az evolúció változatosságot teremt a kockázatok elfogadásában, ezért is láthatjuk, hogy vannak, akik hajlandóbbak nagyobb rizikókat vállalni másoknál. Ugyanezt a jelenséget láthattuk a szimulációnkban is.”