Elképzelte már valaha, mi is történik például a térdében mozgás közben? Az ízületek sokféle szövetből állnak, ficamukat, sérülésüket megakadályozandó szalagok és inak veszik körül őket. A csontok ízületi felszínét porc borítja, ez alkot egy olyan sima felületet, amely a csontok találkozási felületét borítja. Ez a speciális szövet "kipárnázza" az ízületet, megakadályozza a csontok súrlódását. A porcok között folyadék található, az ízületi nedv.
Ez csökkenti a porcfelületek súrlódását, síkosít, csökkenti a csontkopást és segíti az ízület mozgását. A folyadékot az ízületi tok termeli, és egyben stabilizálja is az ízületet. Meg sem mernénk saccolni, nap mint nap hányszor használjuk különböző ízületeinket. Azt, hogy rengetegszer, csak akkor kezdjük érzékelni, ha a mozgás fájni kezd. Ízületi betegségekkel több orvos szakma képviselője foglalkozik: reumatológus, ortopéd szakorvos, traumatológus.
Attól függ, mi történt az ízülettel - mert sajnos számos rossz dolog történhet vele: sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás is. Ízületi betegségek diagnosztizálásához gyakran elég a fizikális vizsgálat is, ám a képalkotó eszközök (röntgen, ízületi ultrahang, CT, MR) szntén az orvos rendelkezésére állnak.
Kopik, fáj, megsérül...
Az ízületi fájdalmaknak három fajtája ismert:
- egyszerű ízületi fájdalom (arthralgia), amelyet sérülés, túlterhelés okozhat,
- porckopás okozta ízületi fájdalom (arthrosis),
- gyulladás okozta ízületi fájdalom (arthritis).
Amit szinte senki nem tud elkerülni, az az ízületi kopás, amely tíz hatvan éven felüli emberből hetet gyötör. Leggyakrabban a kéz csontjaiban, a csípőben, a térdben és a gerincben okoz fájdalmat.Kezdetben úgynevezett "indulási fájdalom" utal a kopásra, ezt követi a terhelési-, végül a nyugalmi fájdalom. A folyamat végén, amikor a csont már közvetlenül a csonttal érintkezik, akkor az extrém fájdalmat okozhat, és súlyosan csökkentheti az ízület mozgásképességét.
Végül létrejöhet az ízületi blokk, vagy más néven a merev ízület. Az ízületi kopások megjelenését elősegíti az előrehaladt életkor, örökletes hajlam, különböző sérülések és a túlsúly. Ezért elég egyértelmű, hogy - mivel sem az életkort, sem a hajlamot nem tudjuk befolyásolni - ízületkímélő mozgás, és a helyes testsúly elérését segítő táplálkozás lehet fontos a betegség kialakulásának megelőzésében.
Az ízületek meghálálják a rendszeres, ám mindenképpen az életkornak és teherbírásnak megfelelő, mozgást, fizikai aktivitást. A rendszeres testmozgás ráadásul erősíti azt az izomzatot, amely nagyobb támasztékot tud adni az ízületeknek, részben tehermentesítve azokat.
Erre alkalmas, tipikusan ízületkímélő mozgásforma az úszás, illetve a gyógytornász által összeállított torna, valamint a megfelelő, ízületkímélő módon végzett kerékpározás és az északi gyaloglás is. Minderre még jobban oda kell figyelni, ha valaki jelentős testsúly-többlettel kezdene hozzá a mozgáshoz. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a jó szándék (mármint hogy csökkentsük a súlytöbbletet) megerőlteti az ízületeket. Ezért amennyiben fájdalom jelentkezik valamely ízületben, azonnal hagyjuk abba a gyakorlatot és egy ideig kíméljük az adott testrészt. Télen inkább benti mozgást végezzünk, mivel a kopott ízületek nem kedvelik a hideget, érzékenyek lehetnek, ráadásul a hideg növeli az izmok görcskészségét, ez pedig tovább fokozza a fájdalom intenzitását.
Akár bent, akár kint végzünk testmozgást, az ízületi problémával küszködőknek kihagyhatatlan a bemelegítés (mivel annak hiánya az ízületi problémákon túl komoly izomsérülést okozhat), a sportágnak megfelelő, esetleg ízületet védő ruha és cipő. Hősködni sem szabad, ha az ember egyszer már "megégette magát", és ízületi problémái voltak.
Ha fájdalmat érzünk, akkor pihenőt kell adni a testrésznek: semmi olyan mozdulatot nem szabad végezni, ahol a problémás ízületben fájdalmat érzünk. Arra is érdemes odafigyelni - fiatalon is! - hogy a váll izmait erősen megmozgató sporthoz (ilyen például a röp-, a kézi- és a vízilabda valamint a tenisz) csak akkor fogjunk, ha elég erősek az ott található izmok. Ha ugyanis a vállízületet tartó izmok gyengék, akkor nem tartják meg stabilan az ízületet hirtelen mozdulatnál, ez pedig növeli a sérülés veszélyét.
A mozgáson és az ízület megfelelő (nem túlzott) kímélésén túl az étrendünk is lehet olyan, ami segítheti védeni mozgásszerveinket. Mindenképpen jót tesz az ízületeinknek (de a szívünknek is) például a gyümölcsben, zöldségben, olajos magvakban gazdag étrend. Jó hatású a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása is.
Az állati eredetű élelmiszerekben lévő telített zsiradékok sajnos növelhetik a gyulladást, az ízületi fájdalmat, ezért azok fogyasztását ebből a szempontból is érdemes csökkenteni. Nagyon hasznos a tengeri halak fogyasztása, hetente akár három alkalommal is. Az utóbbi években egyre többféle porcvédő étrend-kiegészítő is rendelkezésre áll, ha valaki a táplálkozásával nehezebben tudná biztosítani a porcoknak szükséges anyagokat. A porc felépítésében résztvevő többféle glukózamin-, kondroitinszulfát-, hialuronsav-tartalmú tápszerek szedése porckopás esetén ajánlott.