A szárnyak nélküli, mindössze egy hátsó légterelő lappal ellátott, embert nem szállító űreszköz aerodinamikai kialakításának köszönhetően a légkörbe való visszatérése után úgy repül majd, mint a hagyományos repülőgépek. Az IXV nevet viselő űreszköz (a betűszó a közbülső kísérleti jármű jelentésű Intermediate eXperimental Vehicle angol kifejezés rövidítése) öt méter hosszú és mintegy két tonnát nyom.
A berendezést egy hete szerelték fel egy Vega európai rakéta csúcsára. A tervek szerint szerdán 14 órakor indítják a Francia Guyanán lévő Kourou űrrepülőtérről.
"A Föld körüli pályáról való visszatérés az egyik legnehezebb tudományág az űrkutatásban" – mondta az AFP francia hírügynökségnek Giorgio Tumino, aki az IXV-programot irányítja az Európai Űrügynökségen (ESA).
Ha túl nagy a visszatérés szöge, megvan a veszélye annak, hogy az űrhajó kigyullad. Ha viszont túl kicsi, elképzelhető, hogy nem éri el a Földre történő visszatérítéshez megadott pontot – magyarázta az ESA szakembere.
A kísérleti repülőgép küldetése mindössze száz percig tart. Az IXV az indítás után 18 perccel válik le az indítórakétáról, a Földtől 320 kilométeres magasságban. Négyszázötven kilométeres magasságba emelkedik, majd megkezdi a süllyedést.
Százhúsz kilométer magasan az űreszköz igen nagy – óránként 27 ezer kilométeres – sebességgel visszatér a légkörbe. A súrlódás lelassítja, aerodinamikai kiképzésének köszönhetően tovább halad, majd rövidesen kinyílnak az ejtőernyői és minden lakott övezettől távol, egy meghatározott pontnál a Csendes-óceánba zuhan, ahová hajót küldenek a kiemelésére.
"Európa kiemelkedő teljesítményt nyújt műholdak Föld körüli pályára állításában. Rakétaindításban is megvan a megfelelő szaktudásunk, amit például az ATV teherűrhajóval be is bizonyítottuk. A világűrből való visszatérés tekintetében viszont lemaradtunk az amerikaiak, az oroszok, sőt a kínaiak mögött is" – ismerte el Giorgio Tumino.
Az amerikaiak harminc évig üzemeltették az űrsiklókat, 2011-ben állították le végleg a programot. Jelenleg kizárólag az oroszok képesek visszaszállítani a Földre űrhajósokat a Szojuz leszállókabin segítségével.
A SpaceX amerikai cég Dragon nevű űrhajóját teherszállításra tervezték. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA pedig sikerrel indította novemberben Orion nevű kísérleti járművét, amelynek leszállókabinja gond nélkül visszatért a Földre. Az új űrrakéta visz majd a tervek szerint űrhajósokat a Marsra is.
Az 1980-as években Franciaország, majd Európa kifejlesztette a szépreményű Hermes programot, amellyel űrhajósokat szállítottak volna, de 1993-ban a program abbamaradt. A jóval szerényebb IXV-program első megvalósíthatósági tanulmányait 2006-ban végezték el, a berendezést 2009 óta fejlesztik.
Európa köztes megoldást választott az egyszerű, de a leszálláskor jól irányítható kapszulák és a szárnyas járművek között, amelyek sokkal jobban irányíthatóak, de bonyolultabbak és költségesebbek is – hangsúlyozta Giorgio Fumino.
A negyven európai céget magában foglaló Thakes Alenia Space konszern irányításával kifejlesztett IXV-t több mint 300 érzékelővel látták el, hogy nagy adatmennyiséget fogadhasson be.
Hőpajzsa Tumino szerint újításnak számít. A légkörbe visszatérve a mozgási energia hőenergiává alakul át, és a hőmérséklet az 1700 Celsius-fokot is eléri. Az űreszköznek ki kell bírnia ezt a hőmérsékletet is. 2003-ban a Columbia amerikai űrrepülőgép a hőpajzsának sérülése miatt a légkörbe visszatérve felrobbant, hét asztronauta életét vesztette.
Ha az IXV küldetése sikerrel jár, Európa fontos határt lép át három területen: "az újra felhasználható indítóeszközök, az űrben vett minták visszaszállítása és az űrhajósoknak a Földre történő visszahozása terén" – mutatott rá Giorgio Tumino.