Korábban úgy hittük, hogy körülbelül a korai holocén időszakában, azaz 8000 évvel ezelőtt vándoroltunk be az addig félelmetesnek és ismeretlennek tűnő esőerdőbe – a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján azonban elmondhatjuk, hogy már sokkal előbb, 20 000 évvel ezelőtt is ott jártak őseink a fák között.
Sri Lanka-i, valamint az Oxfordi és a Bradfordi Egyetemről érkezett tudósok kutatták, mikor ismerkedhettünk meg először komolyabban az esőerdőkkel – 26 ősünk fogainak szén- és oxigénizotópjait vizsgálták meg, amelyek közül a „legöregebb” 20 000 éves volt.
Megállapították, hogy szinte mindegyik foga esőerdőből származó állatok és növények étrendjéről tanúskodik. Eddig úgy vélték az antropológusok, hogy őseink körülbelül 8000 évvel ezelőtt költöztek be először az esőerdőkbe.
Az addig élőhelyükhöz, a nagy, nyitott síkvidéki, sztyeppei vidékekhez képest ismeretlen és félelmetes lehett számukra a fák zajos, zárt világa, arról nem is beszélve, hogy itt nehezebben lehetett prédára vadászni.
A Science tanulmánya rámutat, a korábbi hasonló kutatások eredményei még azt sem zárják ki, hogy akár már 45 000 évvel ezelőtt is jártunk az esőerdőben.
Az még egyelőre nem világos, hogy őseink már ekkor életvitelszerűn ott éltek-e, vagy csak periodikusan látogatták a dzsungelt.
A vizsgált fogak gazdái mindannyian Srí Lanka területén éltek a 20 000- 3000 évvel ezelőtti időintervallumban.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy valószínűleg nem az esőerdő legmélyén, hanem annak külső, ritkásabb területein éltek – legalábbis innen szerezték táplálékukat. Csupán két egyednél találtak olyan izotópokat, amelyek a nyílt területek étrendjére utalnak – ők voltak azonban a legfiatalabbak, mindössze 3000 évesek.
„Ez az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak korai elődeink az esőerdőhöz” – nyilatkozta Patrick Roberts, az Oxfordi Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője. –„Az eredmények megmutatják, hogy a Sri Lanka-i emberek képesek voltak teljesen az esőerdőre hagyatkozni a táplálkozás során, és nem kellett vándorolniuk, hogy más élelemforrást keressenek.”