Noha a bolygókutatók elsősorban a szerves szénre, azaz olyan szénvegyületekre vadásznak, amelyekből kialakulhatnak, illetve amelyeket felhasználhatnak az élőlények, a nitrogén – mai tudásunk szerint – szintén elengedhetetlen szerepet játszik az életben, mondta Jennifer Stern, a NASA bolygó-geokémikusa, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent (PNAS) cikk vezető szerzője.
Például a nitrogén alapösszetevője az RNS-t és a DNS-t felépítő nukleotid bázisoknak, valamint a fehérjéket felépítő aminosavaknak.
Ezért a kutatók megvizsgálták a Curiosity gyomrában lévő SAM (Sample Analysis at Mars, azaz marsi mintaelemzés) berendezés által feldolgozott három minta adatait. Ezek a minták a leszállóhely közeléből származnak: a Rocknest szél által összehordott üledékeiből és John Klein valamint a Cumberland képződmény agyagpalájából.
E helyek már korábban is ígéretes jelölteknek számítottak az esetleges marsi élet kialakulása szempontjából, mert számos izgalmas vegyületet és víz által átalakított ásványt találtak már itt. Az e kőzetekben talált nitrogénvegyületek friss elemzése megerősítette ezt a feltételezést.
A kőzetmintákat a SAM kemencéjében hevítették, és a keletkezett gázokat elemezték. A kutatók jelentős mennyiségű nitrogén-monoxidra bukkantak, amely valószínűleg a hevítés előtt jelenlévő nitrátokból származik, mondta Stern.
A kutatók gondosan kivonták a szennyeződés mennyiségét, amely magából a marsjáróból származik, de még így is jelentős mennyiségű nitrogén maradt. Ez megfelel a Föld rendkívül száraz helyein, például a dél-amerikai Atacama sivatagban mérhető nitrogéntartalomnak.
A nitrátok azért fontos molekulák, mert ebből könnyebb nitrogénhez jutniuk az élőlényeknek. A légkörben lévő nitrogént jellemzően két nitrogénatomból álló molekulák alkotják, ahol az atomokat három kötés tartja össze. Ez rendkívül megnehezíti a molekula szétszakítását atomokra. A nitrátok három oxigénhez kapcsolódó nitrogént tartalmaznak egyszeres vagy kettős kötésekkel, így ezek jóval könnyebben szétbonthatók.
A nitrátok zömét a Földön élőlények állítják elő, mondta Stern. A Mars esetében azonban úgy gondolják, hogy a nitrátok úgynevezett hősokk hatására jöttek létre. Ilyen hősokkot okoznak a villámlások vagy az aszteroidabecsapódások.
Az egyik következő lépés lesz annak megvizsgálása, hogy jelenleg is létezik-e az a folyamat a Marson – bármi legyen is az –, ami a nitrátok kialakulásához vezetett.