Elrejthette betegségét III. Richárd

Ez az egyik olyan festmény, amely leginkább hasonlít III. Richárdra - most a londoni Society of Antiquaries tulajdona

Tekintélye megtartása érdekében szinte mindenki elől hatékonyan eltitkolhatta súlyos gerincferdülését III. Richárd – csupán a halála után vették észre, hogy beteg volt. 

Még nincs vége a kutatásoknak

Márciusban végre méltó helyére került az utolsó York-király – 23-án díszes menet kísérte a leicesteri katedrálisba, ahol március 26-án ünnepélyes szertartás keretén belül temették el. A személyével kapcsolatos kutatások azonban még mindig folynak – most éppen a Medical Humanities tudományos folyóiratban jelent meg egy újabb tanulmány a királyról, amely azt fejtette ki, hogy valószínűleg hatékonyan titkolhatta súlyos gerincferdülését, ezzel tartva fenn királyi tekintélyét az alattvalói között.

III. Richárd földi maradványai, amelyet a leicesteri városháza parkolója alatt találtak meg Forrás: AFP/University of Leicester

Nem volt púpos, de a gerincével bajok voltak

Miután kiderült, hogy az angol uralkodó valóban gerincferdülésben szenvedett (viszont nem volt púpos, ahogyan korábban gondoltuk), a Leicesteri Egyetem kutatói azt kezdték vizsgálni, hogy észrevehették-e a király betegségét az alattvalók, vagy csupán a halála után, a bosworth-i csatában elszenvedett vereséget követően jöttek rá, valójában hogyan is nézhetett ki az uralkodó teste.

III. Richárd az 1485. augusztus 22-ei bosworth-i csatában vesztette életét Forrás: wikimedia.org

A vizsgálatok kimutatták, hogy valószínűleg sikerült hatékonyan eltitkolnia gerincferdülését, és csak egy közeli bizalmasokból álló szűk kör tudhatott az igazságról.

A király teste propagandaeszköz volt

„Richárd valószínűleg ügyelt a nyilvános imidzsére” – írta a tanulmányban Dr. Mary Ann Lund, a Leicesteri Egyetem professzora. –„A király teste a propaganda eszköze volt, és valódi formája még a koronázási szertartás előtti felkenésen is rejtve maradt a gyülekezet előtt.”

III. Richárd arcképe Forrás: Wikimedia Commons

A nagy nyilvánosság csak akkor láthatta a király testét, amikor az 1485-ös bosworth-i csata után meztelenül közszemlére tették. Valószínűleg ennek köszönhető későbbi hírneve, miszerint púpos, torz alak volt.

Mennyi a szóbeszéd, mennyi az igazság?

Korábban nem tudtuk, mennyi volt igaz a III. Richárdról keringő szóbeszédből – az évszázadok során torz, púpos alakként ábrázolták, Shakespeare róla szóló királydrámájával pedig még rá is segített a gúnyolódásra. Ahogy teltek az évek, egyre vadabb pletykák keringtek az elhunyt királyról, és a Tudor-korszakban már csonka kezű, ferde csípőjű szörnyetegként emlegették.

Ebben a kőkoporsóban találták meg III. Richárd földi maradványait Forrás: Leicesteri Egyetem

Persze modern vizsgálatok kiderítették, hogy ebből semmi sem igaz – egyedül annyi, hogy súlyos gerincferdülése volt, amit speciális ruhákkal takart el. „A történelem úgy írja le Richárdot, mint egy szörnyeteget, főgonoszt, bohócot, de a legújabb vizsgálatok segítenek megcáfolni a külsejére vonatkozó történeteket, és visszaszorítani a szóbeszédet, ami évszázadok óta körüllengi a személyét” – nyilatkozta Dr. Lund.

Ez az egyik olyan festmény, amely leginkább hasonlít III. Richárdra - most a londoni Society of Antiquaries tulajdona Forrás: Society of Antiquaries of London

Lejárató hadjárat az uralkodó ellen

Minden valószínűség szerint teljeskörű ellátást kaphatott a gerincferdülésére, így szakképzett orvosok biztosan tudtak a betegségéről – a kutatók mégis úgy gondolják, hogy ez csupán egy szűk csoportot jelenthetett. Ezt azonban szinte lehetetlen bizonyítani, mivel egyáltalán nincsenek erre vonatkozó írásos források. Annyi biztos, hogy a bosworth-i csata után közszemlére tették a király testét – valószínűleg hosszabb időre, hiszen a frissen felfedezett rendellenesség fontos pont lehetett az uralkodót lejárató propagandahadjáratban.