Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat

A zsidók egyik ünnepét, a pészahot a kivonulás, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepének nevezik. Idén csaknem egybeesik a keresztény húsvét és a pészah ideje. Az ünnephez kapcsolódó szokásokról, a pészah történelmi hátteréről Radnóti Zoltánt, a Bét Sálom zsinagóga rabbiját kérdezte az Origo.

• A pészah egy identitásünnep, amolyan "coming out” a zsidók számára.
• A zsidó közösségek 3500 éve tartják ezt az eseményt, aki csatlakozik a rendszerbe, annak komoly lelki élményt kell általa átélnie.
• Majdnem minden, a hétköznapokban használt evőeszközt, edényt meg kell tisztítani, újítani, le kell nullázni.
• A Talmud szerint minden Istentől van, kivéve az istenfélelmet.

A keresztények húsvétot, a zsidóság pészahot ünnepel. Utóbbit az elkerülés ünnepének is nevezik, miért?

A Tórában, Mózes második könyvében található meg a tíz csapás története. A tizedik csapás az elsőszülöttek halála volt. Az Örökkévaló Mózesen keresztül üzent a zsidó népnek: hajtsanak végre minden házban áldozati szertartást, azaz vágjanak le egy pészahi bárányt, majd annak vérével kívülről kenjék be az ajtófélfát. Amikor jött a „pusztító”, elkerülte a megjelölt házakat, ezzel együtt a zsidók is a tizedik csapást, így elsőszülöttjeik életben maradtak. A pészah emiatt az elkerülés, a kikerülés ünnepe, amely nyolc napon át tart. Az utolsó napon lévő beteljesedés a rabszolgaságot elhagyott zsidókra vezethető vissza, akik a Sás-tengeren (ma Vörös-tenger) átkelve érték el a teljes szabadságot. A pészah egy identitásünnep, amolyan „coming out” a zsidók számára.

A húsvéthoz hasonlóan a pészahot is évente más és más időpontban tartják. Mitől függ az ünnep dátuma?

A huszonkilenc vagy harminc napos zsidó naptár – amely a Gergely-naptárhoz képest mozog – szerint a pészah niszán hónap 14-ére, a tavaszi telihold idejére esik minden évben. A Tóra szerint ez a zsidó év első hónapja, az újév számítása csak a későbbiekben került át őszre.

Radnóti Zoltán, a Bet Sálom zsinagóga rabbija Fotó: Csanádi Márton - Origo

Az esemény bevezetője a széderest, ekkor az egyiptomi szolgaságból való kiszabadulás történetét szokták felidézni. Milyen szertartásokkal teszik ezt?

A héber eredetű széder szó rendet jelent. Ennek a vacsorának megvan a maga rendje. A Hágádát (a zsidó szabadság kézikönyvét) olvassuk fel, mert arról is szól egy tórai parancsolat, miszerint el kell mesélnünk a fiainknak a kivonulást. Négy módon történik az elmesélés, mivel a széder vezetőjének mindenki felé meg kell tudnia nyílni: a bölcsnek, a butuskának, a gonosznak és a naivnak is értenie kell. A szertartás alatt a „Rabszolgák voltunk…” kezdő résztől a „Jövőre Jeruzsálemben!” záró mondatig kell eljutni. Ez alatt megéljük a kivonulást, feltesszük és megválaszoljuk egymásnak a kérdéseinket egészen addig, amíg el nem érünk a szabadságig. Mindezeknek benne kell lenniük a szertartásban, ám minden közösségnek megvannak a saját széderszokásaik.

A Bét Sálom zsinagógában hogyan zajlik egy szédereste?

Mi annyiban térünk el a hagyományoktól, hogy nem csak héberül, hanem magyar nyelven is elmondjuk a történetet, így mindenki megérti és tudnak kérdezni. Gyermekszédert is tartunk, ahol a kisebbek időnként félrevonulnak, és eljátsszák a „sztorit”, ezáltal tudjuk bevonni őket az estébe.

A zsidó közösségek 3500 éve tartják a pészahot Fotó: Csanádi Márton - Origo

Mivel telik az ünnep többi napja?

Magyarországon nyolc napból áll az ünnep, Izraelben hét napból, ez is a naptárrendszerrel magyarázható. Az első és az utolsó két nap a fő-, a köztük lévő négy a fél ünnep, ez utóbbiakon lehet dolgozni. Ételek szempontjából annyi a különlegessége, hogy nyolc napig nem ehetünk kovászosat, ami teljes mértékben kivitelezhető. A zsidó közösségek 3500 éve tartják ezt az eseményt, aki csatlakozik a rendszerbe, annak komoly lelki élményt kell általa átélnie.

Jelenleg is zajlik a felkészülés, a kóserolás itt a zsinagógában.

Mivel tilos kovászosat enni, ezért is történik a kóserolás és az edények megtisztítása. Majdnem minden, a hétköznapokban használt evőeszközt, edényt meg kell tisztítani, újítani, le kell nullázni, ugyanez vonatkozik a konyhára is. A pészah kemény fizikai munka, amire rá kell készülni.

Az ünnepre készülés szerves része a kóserolás, azaz a hétköznapokban használt evőeszközök, edények megtisztítása Fotó: Csanádi Márton - Origo

Az ortodox, a reform- és a neológ zsidó hitűek ugyanolyan módon értelmezik és tartják az ünnepet, vagy vannak eltérések a liturgiában, illetve a szokásaik között?

Vannak eltérések. Fontos, hogy mire helyezik a hangsúlyt, bizonyos helyeken kihagyják a kóserolást és nem fogyasztanak szigorúan kóser (a zsidó étkezési szabályoknak megfelelő) ételt, csak az együttlétre és a szabadulás élményének átélésére koncentrálnak. Más helyeken nem a Hágádából olvasnak fel, hanem teljesen másból, vagy a saját szabadságélményüket mesélik el. Neológ rabbiként fontosnak tartom a klasszikus judaizmusban megfogalmazott szöveget, a rituális kóserságot és az ünnep teljes átélését.

Mit gondol, a 21. században mennyire lehet megtartani a pészah ősi, tradicionális szokásait?

Amíg nincs Auschwitz, addig százszázalékosan be lehet tartani. Sőt sok zsidó a koncentrációs táborban is tartotta, és inkább nem ették meg az ott kapott ételt, mert az nem volt pészahi. Magyarországon minden lehetőség adott arra, hogy a hívők megtarthassák a szabadság ünnepét zsinagógában, étteremben vagy akár otthon. Amatőr módon is betartható a kovászmentes étrend, nem muszáj ahhoz kóserből bevásárolni, csupán nyolc napig kell elkerülni a kovászos ételek fogyasztását. Helyette tojás, hal, zöldségek és gyümölcsök korlátlan mértékben fogyaszthatók.

Félve nem lehet zsidónak lenni Fotó: Csanádi Márton - Origo

Akik nem tartják be a pészah előírásait, "büntetésben” részesülnek, vagy csupán a saját hitükkel, lelkükkel kell elszámolniuk?

A pészah nem olyan típusú vétek, mint például a szombatszegés. Mindenki szabadon választ, hiszen kijöttünk Egyiptomból, és Auschwitzból is. Mióta azon a bizonyos hetedik napon bezárult a Sás-tenger az egyiptomi hadsereg előtt, mi döntünk. Mindenkinek a saját akaratán múlik, hogy megtartja-e a Tóra alapján, Isten dönt a sorsokról, nem a földi bíróság. A Talmud szerint minden Istentől van, kivéve az istenfélelmet. Isten számolja a "pontjainkat" a cselekedeteink után, azonban mi nem tudjuk, melyik mit ér, ezért törekszünk a betartásra. Fontos a zsidó szabadságélmény is, ez egy próba, mondván, ha fel tudod vállalni az eszméidet, zsidóságodat Egyiptomban, akkor méltó vagy arra, hogy a saját országodban is zsidó legyél. Mert félve nem lehet zsidónak lenni.