Felfedezték a világ legöregebb kőeszközeit

A Turkana-tó, amelynek partján a legidősebbnek tartott kőeszközöket megtalálták

Az amerikai Paleoantropológiai Társaság éves találkozóján a Stony Brook Egyetem kutatói bejelentették, hogy megtalálták a valószínűsíthetően legöregebb kőeszközöket, amelyeket ráadásul még nem is a Homo génuszhoz tartozó elődeink készíthettek.

3,3 millió évesek a legöregebb kőeszközök

San Franciscóban rendezték meg a Paleoantropológiai Társaság éves találkozóját, ahol izgalmas felfedezésről hallhattak a kutatók: a Stony Brook Egyetem régészei bejelentették, hogy megtalálták az eddigi legöregebb kőeszközöket. A 3,3 millió évesre datált szerszámokat Kenyában fedezték fel, nem messze az 1998-ban megtalált, tudományos berkekben nagy port kavart Kenyanthropus platyops maradványaitól.

A kenyai lapos arcú ember

A Kenyanthropus platyops maradványait először 1998-ban fedezték fel Kenyában, a világ legnagyobb állandó sivatagi tava, a Turkana-tó közelében. A kutatást a Kenyai Nemzeti Múzeum és a londoni University College paleontológusai vezették. Úgy gondolták, a 3,5 millió évesre datált K. platyops bizonyítja, hogy nem csupán az Australopithecus lehetett az összekötő láncszem a primitívebb elődeink és az ember között. A University College professzora, Fred Spoor részletes tanulmányt készített a rendkívül rossz állapotban fennmaradt koponyáról, amely lapos arcról és vertikális arccsontokról árulkodott. Az írás számos kutatót meggyőzött arról, hogy a K. platyops valóban külön előember lehetett, de Tim White, a kaliforniai Berkeley Egyetem paleoantropológusa például szkeptikus maradt – neki meggyőződése, hogy a leletek az A. afarensishez tartoznak, és a K. platyops csupán egy korai, kenyai változata a már ismert fajnak. A vita máig nem dőlt el, de a K. platyops egyre inkább úgy marad meg a köztudatban, mint önálló emberelőd.

Eddig az etiópiai Gonából származtak a legidősebb ismert kőeszközök: a 2,6 millió éves szerszámok az úgynevezett olduvai kultúra emlékei, amelynek legelső leleteit a tanzániai Olduvai-szurdokban találta meg a két híres paleoantropológus, Louis és Mary Leakey.

Az olduvai-kultúrához tartozó, pattintott kőszerszámok - a most felfedezett lomekwi eszközök ezeknél valamivel nagyobbak Forrás: Wikimedia Commons

2010-ben az etióp Dikika környékén folytatódott a feltárás, ahol végül olyan 3,4 millió éves fosszilis állat csontokat találtak, amelyeken kőeszközök nyomait vélték felfedezni. Magukat az eszközöket azonban nem sikerült megtalálni, így az elmélet, miszerint már ekkor kőszerszámokat használhattak elődeink, hamar feledésbe merült.

A Dikika környéki 3,4 millió éves állati csontokon vágásokat találtak, de mivel a kőeszközök nem lettek meg, feledésbe merült a kiterjedt kőszerszám-használat elmélete Forrás: Dikika Research Project

Eltévedtek, de végül értékes leletekre bukkantak

Most azonban úgy tűnik, mégis megvan a bizonyíték a hipotézisre: Sonia Harmand, a New York-i Stony Brook Egyetem archeológusa a Paleoantropológiai Társaság találkozóján elmondta, hogy a Turkana-tótól nem messze, a Lomekwi-folyó mellett 3,3 millió éves kőeszközökre bukkantak. A kutatócsoport eredetileg ott akart ásatást végezni, ahol a K. platyopst megtalálták, de eltévedtek. Az eltévedés utóbb szerncsés momentumnak bizonyult, mivel az erdetileg tervezett helyszíntől kissé távolabb, egy sivatagos területen kőszerszámokat találtak.

A Turkana-tó, amelynek partján a legidősebbnek tartott kőeszközöket megtalálták Forrás: Flickr / aocrane

Nem csupán több mint 20 ép eszközt sikerült felfedezniük, de azokat a nagyobb darab köveket is, amelyekből ezeket pattintották. A leletek arra utalnak, hogy a köveket folyamatosan forgatták, abból a célból, hogy mindig a legideálisabb részükről pattinthassák ki a szerszámokat – ez a "technológia" egyébként az olduvai kultúra jellemzője. A kutatók az egyik kőeszközt még vissza is tudták illeszteni oda, ahonnan lepattintották.

Az olduvai kultúra

Az úgynevezett olduvai-ipar (vagy olduwan-kultúra) a paleolitikum első szakaszában jelent meg, a korai emberek eszközkészítő tevékenységét értjük alatta. Nevét onnan kapta, hogy első leleteit a tanzániai Olduvai-szurdokban találták meg, de ma már tudjuk, hogy sokkal nagyobb területen terjedt el, mint ez a kis szakadék. Az olduvai kultúra leletei 2,6 millió évestől félmillió évesig terjednek, és gyakran összefolynak az acheuli-iparral, amely már másfél millió évvel ezelőtt is jelen volt. A legelterjedtebb nézet szerint az olduvai-ipart a Homo habilis, míg az acheuli-ipart a Homo erectus csoportjai alkalmazták.

Előemberek használhatták

Harmand és kollégái paleomágneses módszerrel datálta a szerszámokat – ez felhasználja a mágnesezhető anyagot tartalmazó kőzetek azon tulajdonságát, hogy megőrzik keletkezésük idejének mágneses irányát.

Paleomágneses kormeghatározás

A stacionárius földi mágneses tér időbeli, ún. évszázados változásai miatt a tér iránya néhány fok, intenzitása pedig több ezer nT amplitúdóval oszcillálhat, száztól sok ezer évig terjedő periódusokkal. A múltbeli változások megismerése azért lehetséges, mert bizonyos természeti (illetve ember által készített) objektumok keletkezésük (használatuk) folyamán a helyi földmágneses tér erősségével arányos nagyságú és irányával párhuzamos mágnesezettségre tesznek szert, amelyet az idők folyamán többé-kevésbé változatlanul meg is őriznek (stabil remanencia).

Kiderült, hogy az eszközök 3,3 millió évesek, így a legidősebb pattintott kőeszközök, amelyeket ismerünk.

Lucy, az egyik legjobb állapotban fennmaradt Australopithecus afarensis csontváza Forrás: Wikimedia Commons

„A szerszámokat egyértelműen pattintották, és nem a természet alakította őket” – mondta el a találkozón Harmand. Ha az eszközök valóban 3,3 millió évesek, nem az emberek, hanem az emberelődök használhatták azokat.

Bár nemrég megjelent egy tanulmány arról, hogy a Homo génusz az eddig feltételezetteknél sokkal korábban, már 2,8 millió évvel ezelőtt megjelent, ez azonban még mindig nem elég korai a lomekwi eszközök keletkezési idejéhez képest. Harmand és társai szerint az a legvalószínűbb magyarázat, hogy az Australopithecus afarensis, vagy a nagy port kavart Kenyanthropus pattinthatta ezeket.