Tel Halif nevű ásatáson talált több tucat lelet a régészek szerint hajdan a Júda törzs, a babiloni fogságba el nem hurcolt egyetlen izraeli törzs tagjainak tulajdonában volt. A régészek gyors kényszermentéssel tárták fel a barlangot, miután észrevették, hogy az Izrael déli részén maffiaszerűen működő régiségtolvajok szemet vetettek a lelőhelyre, fosztogatni kezdték a későbronzkori (i.e. 1500) és vaskori (i. e. 1000) kerámiaedényeket, kárt okoztak a barlangba zárt tárgyakban - közölte szerdán az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
A lelőhely feltárásakor több mint háromszáz, évtizedek alatt felhalmozott különféle kerámiatöredéket, több tucat bronz-, kagyló- és fajanszékszert, sárgás alabástromból készített különleges edényeket, pecséteket és kozmetikumtégelyeket találtak. "Az ország déli részén élő Júda törzs kultúrájára jellemző tárgyak között több tucat kőpecsétre bukkantunk, egy részük szkarabeusz formájú, ezek a területet a késő bronzkorban uraló egyiptomi kultúra tipikus jegyeit hordozzák"- közölte Amír Ganor, az IAA rablásmegelőző részlegének igazgatója. Az ásatáson talált szkarabeuszpecsétek többsége az i. e. 14-15. századból ered. Ebben a korban Egyiptom uralta Kánaánt, néhány pecséten a királyok nevei is feltűnnek - hangsúlyozta Danázna Ben Tor, az Izrael Múzeum egyiptológusa.
"Az izraeliták ugyan elhagyták Egyiptomot, de a barlang feltárása azt bizonyítja, hogy Egyiptom nem hagyta el őket és leszármazottaikat. Erről tanúskodnak az Exodus utáni korokat feltáró régészeti ásatások, ahol a Júda törzs tagjainál továbbra is megfigyelhető az egyiptomi kultúra hatása" - mondta el a szakértő. A még szeptemberben feltárt, de a nagyközönségnek csak szerdán, a pészah ünnepe előtt bemutatott kincseket az IAA műhelyeibe vitték további helyreállításra és tanulmányozásra, ennek során várhatóan további tudást szereznek a bibliai időkben Izrael földjén élők fölötti egyiptomi befolyásról.