Orosz régészek egy csoportja a szakkarai nekropoliszban fedezte fel a sokat vitatott „Fehér fal” maradványait, amelynek léte évtizedek óta komoly archeológiai viták tárgyát alkotta, ugyanis egészen eddig nem lehetett pontosan meghatározni, miért is nevezték Memphiszt eredetileg Ineb-hedzsnek, azaz "Fehér falnak" az egyiptomiak.
Memphisz az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, a Felső- és Alsó-Egyiptomot egyesítő Ménész fáraó alapította mintegy 5200 évvel ezelőtt.
Tertius Chandler amerikai történész számításai szerint alapításától kb. Kr. e. 2250-ig, illetve Kr. e. 1557 és 1400 között Memphis a világ legnagyobb települése lehetett körülbelül 30 ezer fős lakosságával, a Boston Egyetem kutatója, Kathryn A. Bard azonban ezt a számot csupán 6000 főre becsüli.
Mi az a nomosz?
Nomoszoknak az ókori Egyiptom közigazgatási egységeit nevezték. Az országot összesen 42 nomoszra osztották, 22 Felső-, 20 pedig Alsó-Egyiptomban kapott helyet. Eredetük a predinasztikus korra vezethető vissza, és korábban önálló városállamokként léteztek, egyesítésüket Ménész fejezte be. Alsó-Egyiptom húsz nomosza körül az első Memphisz és Szakkara (nagyjából a mai Kairó) környékén terült el.
Memphisz az óbirodalmi fáraók korában élte a fénykorát, a város talán a III. dinasztia nagy uralkodója, Dzsószer alatt lehetett a legjelentősebb. (Dzsószer építtette a memphiszi nekropoliszban, Szakkarában található híres lépcsős piramist.) Főistene Ptah, a világteremtő isten volt, akinek neve a város egyik elnevezésében is megtalálható: Hut-ka-Ptah, azaz „Ptah lelkének háza”. Jelentős vallási központnak számított a Kr. e. 5. század környékén, Memphis ünnepei tömegesen vonzották a zarándokokat, és a város volt Egyiptom jelképe.
Memphisz fennállása alatt viszontagságos időket élt át: elfoglalták a hérakleopolisziak, a hükszoszok, az asszírok; a perzsák hadjáratai megingatták falait, a belső harcok pedig szétzilálták a lakosságát. Végül a mamelukok uralma tüntette el a föld színéről, akik felelőtlensége miatt a Nílus gátjai átszakadtak, vastag iszapréteggel vonva be a főváros falait.
Ma már csak nekropoliszát, Szakkarát csodálhatjuk meg – az egykori település helyén pálmaliget áll. A terület 1979 óta a Világörökség részét képezi.
Kik voltak a mamelukok?
A mamelukok, azaz a Mamlúk Szultánság a 13. század közepén jött létre Egyiptomban. A történetírás hagyományosan két részre osztja a mamlúk uralom időszakát: az első 1250-től 1382-ig, a második 1382-től 1517-ig tartott. Az első neve „bahri” korszak, a másodiké „burdzsi” aszerint, hogy az adott korszakban melyik nagyobb katonai egységnél volt a hatalom. Bár különleges berendezkedése folyamatos politikai instabilitást eredményezett, a Közel-Keleten mind katonai, mind gazdasági értelemben meghatározó hatalomnak számított. Kulturális tekintetben a mamlúk korszak elsősorban a történetírásban és az építészetben elért eredményeiről híres.
Sok elmélet született arról, hogy Memphiszt miért hívhatták Ineb-hedzsnek, azaz fehér falnak – közülük az egyik az, hogy a Ptah főistennek szentelt templom olyan fehér falakkal rendelkezett, ami messze földön híressé tette a várost. A kutatók Memphisz fáraói palotájáról is hasonlóan vélekednek: mára ugyan nem maradt fenn belőle szinte semmi, de a régészek lehetségesnek tartották, hogy a palota ragyogó világos színe miatt hívták így az egykori fővárost.
A legfrissebb ásatások alapján azonban egy harmadik variáció bizonyul igaznak: az orosz régészekből álló kutatócsoport Szakkarában megtalálta az ókori városfal maradványait, amelyek hófehér mészkőből épültek.
A Kom Tuman-i Orosz Egyiptológiai Intézet kutatói, élükön Galina Belovával úgy hiszik, sikerült megtalálniuk az elnevezés eredetét: az Ineb-hedzs kifejezés valószínűleg a fehér városfalakra utalhatott. Az ásatások során több fehér mészkődarabot sikerült felszínre hozni, amelyek minden kétséget kizáróan az egykori főváros védőfalához tartoztak.
„Reméljük, hogy ezek a leletek segítenek majd elmélyíteni ismereteinket az ókori Egyiptom egyik legfontosabb városáról” – nyilatkozta egy sajtóközleményben Mamdouh al-Damati, az ország antikvitásokért felelős minisztere.
Galina Belova a The Cairo Postnak elmondta, hogy nemcsak a fal maradványait, de tűzhelyek nyomát és jó állapotban fennmaradt bronzműveket is találtak. „A feltárások folytatódni fognak, és most azon dolgozunk, hogy felszínre hozzuk a fal többi részét is” - tette hozzá.