A protoplanetáris korong általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong (egy központi test körül keringő diffúz anyag áramlása közben létrejövő szerkezet), melyben gázok és szilárd részecskék (por és jégtörmelék) keringenek. „Tudtuk eddig is, hogy ezek a korongok gazdagon tartalmaznak vizet és egyszerűbb szerves anyagokat. A mostani az első alkalom viszont, hogy összetettebb szerves molekulákat észleltünk" – mondta Karin Oberg, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza a Discovery News hírportálnak.
Az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) elnevezésű chilei rádiótávcső-rendszer segítségével Oberg és kollégái különösen nagy mennyiségben fedeztek fel acetonitrilt – más néven metil-cianidot (CH3CN) - az MWC 480 elnevezésű újszülött csillagot körülölelő protoplanetáris korongban. Ezen felül találtak még más, komplexebb szénalapú molekulákat, valamint rengeteg egyszerűbb felépítésű, szervetlen hidrogén-cianidot (HCN). Rendkívül fiatal kora ellenére az égitest durván kétszer nagyobb a mi Napunknál, és körülbelül 455 fényévre van tőlünk. A kutatók kalkulációi alapján a szóban forgó anyagok az átlagos Föld-Nap távolságnál nagyjából 30-100-szor messzebb lehetnek a központi csillagtól.
A szakemberek megjegyezték, hogy a talált organikus molekulák hasonló megoszlásban vannak jelen a korongban, mint amilyen arányban megtalálhatók a naprendszer üstököseiben. „Nagyon úgy tűnik, hogy az élet építőköveihez szükséges molekulák gyakoriak a bolygókeletkezés során. Ez izgalmas hír lehet, ha a más rendszerekben megtalálható élet lehetőségeiről gondolkodunk” – mondta Oberg.
A Nature heti számában megjelenő kutatás azt demonstrálja, hogy a protoplanetáris korongok aktív hajtómotorjai a kémiai szintéziseknek. A kémiai szintézis egy olyan folyamat, melynek során több kisebb molekulából újabb szén-szén vagy szén- és heteroatom közötti kötések alakulnak ki, így összetettebb molekulák jönnek létre. „A protoplanetáris korongok ideális környezetet nyújtanak a kémiailag komplex anyagok keletkezéséhez, így ezek még a szilárd felszínű planéták kialakulása előtt megjelenhetnek és elláthatják a leendő bolygókat” – kommentálta a kutatást a Nature magazinban Geoffrey Blake a Kaliforniai Egyetem asztronómusa és Edwin Bergin a Michigani Egyetem csillagásza.
Az Európai Déli Obszervatórium honlapján is közölt új eredmények tovább táplálják a földönkívüli élet létezésébe vetett reményeket. Ahogyan arról az Origo is beszámolt, a NASA egyik vezető tudósa, Ellen Stofan egy élhető bolygók kutatásáról szóló konferencián kijelentette, hogy a következő 20-30 évben a tudósok konkrét bizonyítékokat fognak feltárni a földönkívüli életformák létezésére. „Tudjuk, mit kell figyelnünk, és azt is, hogy milyen módszerekkel” – fogalmazott sokat sejtetően az elismert szakember.