Semjén Zsolt a Mandinernek adott nyilatkozatában „hülyeségnek” nevezte a DK javaslatát a vasárnapi vadászat betiltásáról, mert szerinte az a horgászathoz vagy a túrázáshoz hasonlóan szabadidős tevékenység. "A mennyország, Isten színe látása, a Szentháromság belső életében való részesedés csak a szellemi lények számára valóság" – nyilatkozta a pártelnök.
"A teremtés valamilyen formában meg fog újulni, benne minden teremtménnyel, de a kettő nem keverendő össze egymással. Ezért az, aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasználását összekeveri egy ember megölésével vagy megevésével, az elmebeteg" – vélekedett Semjén Zsolt.
A nyilatkozat parázs indulatokat váltott ki, de vajon mit tekinthetünk autentikus teológiai álláspontnak ebben a kérdésben; lehet-e az állatoknak is lelkük a teológiai tudományok szerint?
Ferenc pápa, aki újszerű látásmódjáról lett híres (a korábbi egyházfőkhöz képest teljesen máshogy viszonyul például a homoszexuálisokhoz, a házasságon kívül együtt élő párokhoz vagy az egyedülálló anyákhoz), tavaly novemberben az állatok lelkével kapcsolatban is nyilatkozott – méghozzá hasonlóan formabontó módon.
A római katolikus egyház feje a mennyországra utalva azt mondta, hogy a „Szentírás szerint a csodálatos tervezés a körülöttünk élőkre is vonatkozik”. Ez a kijelentés talán nem is annyira meglepő annak a pápának a szájából, aki nevét Assisi Szent Ferenctől, az állatok védőszentjétől kölcsönözte.
A sokat vitatott témára maga a Biblia is kitér: a Prédikátor könyvében (3:19) azt írja az állatok lelkéről, hogy: „Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végök van azoknak; amint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben.”
Azok, akik az állatok lélek nélkülisége mellett állnak ki, a pápa nyilatkozata és a Szentírás esetében is azzal érvelnek, hogy ez csupán lelkipásztori nyelvezet, amelyet nem kell szigorúan betű szerint értelmezni.
Nem Ferenc pápa az egyetlen azonban, aki az egyházfők közül így vélekedik: VI. Pál a szóbeszéd szerint azt mondta egy kisfiúnak, aki éppen elveszítette a kutyáját, hogy egyszer a túlvilágon mindenképpen találkozni fognak egymással.
II. János Pál szintén úgy tartotta, hogy az állatok „legalább olyan közel állnak Istenhez, mint az emberek”. IX. Piusz pápa, aki 1846 és 1878 között állt a római katolikus egyház élén, szigorúan elvetette, hogy az állatok lélekkel rendelkezhetnének.
Ugyanígy vélekedett a jelenlegi pápa elődje, XVI. Benedek is, aki azt nyilatkozta, hogy ha az állatok elpusztulnak, egyszerűen csak megszűnnek létezni.
Dr. Deák Hedvig domonkos-rendi nővér, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dogmatika tanára az Origónak elmondta, hogy a katolikus egyház álláspontja szerint teológiai értelemben minden élőlénynek van lelke– de nem mindegy, hogy milyen. „Katolikus nézőpontból Semjén Zsolt állítása helyénvaló. Csupán az emberek és az angyalok rendelkeznek halhatatlan lélekkel” – nyilatkozta portálunknak. –„Az állatoknak is van egy bizonyos belső mozgatóelvük, érzéseik, tehát képesek szenvedésre, de a lelkük nem az anyagtól független, hanem anyaghoz kötődő valóság. Bizonyos állatfajok valóban intelligensebbeknek tűnnek másoknál, ennek ellenére fontos látnunk, hogy az állati értelmesség nem ugyanaz, mint az emberi értelem. Az állatok nem tudnak elvonatkoztatni az anyagtól, így például nem rendelkeznek a fogalomalkotás képességével, és a cselekvésük is ösztönös, nem reflektált. Ezt úgyis lehetne fogalmazni, hogy az állatok nem személyek, így lehetetlen, hogy a mennybe jussanak. Ha elpusztulnak, akkor megszűnnek létezni, hiszen nincsen halhatatlan lelkük.” Dr. Deák Hedvig azt is elmondta, hogy Ferenc pápa fent említett kijelentését erősen félreértelmezték – ő nem az egyes állatok továbblépésére gondolt, mikor a minket körülvevő dolgokról beszélt, sokkal inkább magáról a jelen világról. „Az egész világ, a teremtés fog megújulni, benne minden teremtménnyel, de ezt nem szabad összekeverni az egyes állatok lelkének mennybe jutásával.”
A katolikus lexikon szerint a lélek a test éltető formája, amely a testnek emberi létet ad. A lélek filozófiai fogalmát a görögök dolgozták ki, először ők tettek világos különbséget az ember testi és lelki összetevői között.
A lélek tevékenységeit Platón a vegetatív, az érzéki és az értelmi működésben különbözteti meg. E hármasság a lélek mint életelv fokozatos tökéletesülése: a magasabb rendű föltételezi és magában foglalja az alacsonyabb rendű lélek képességeit. Minden élőlénynek egyetlen lelke van, de az különböző képességeket egyesít magában.
Valamennyi élőlénynek, az állatoknak és a növényeknek is vannak vegetatív képességei, ezek a növekedés (táplálkozás) és szaporodás jelenségeiben nyilvánulnak meg. Az állatoknak a vegetatív képességük mellett megvan az érzékelés, a törekvés és a helyváltoztatás képessége is.
Ferenc pápa nyilatkozata után az állatvédők rögtön fellelkesültek – a PETA állatvédő szervezet keresztény információs részlegének igazgatója, Sarah Withrow King például egyenesen azt a kérdést vetette fel, hogy ha az állatoknak valóban van lelkük, nem bűn-e levadászni és megenni őket.
„Nem vagyok keresztény hittörténész – nyilatkozta a The New York Timesnak –, de a PETA mottója az, hogy az állatok nem az ember tulajdonában állnak, és a keresztények egyetértenek velünk ebben. Az állatok nem a mieink, hanem Istenhez tartoznak” – vélekedik e filozófiai kérdésről a szervezet információs igazgatója.
„A lélek az én elképzelésem szerint egy magasabb rendű, fejlett értelem. Csányi Vilmos bebizonyította, hogy a kutyáink egy három-négy éves gyermek értelmi szintjén állnak. Az elefántok rendezett közösségekben élnek, családcentrikusak, felfogják a halált.
A delfinek különösen értelmes lények, hogy a csimpánzokról már ne is beszéljünk” – mondta el az Origónak a Greenpeace kampányfelelőse, Rodics Katalin biológus. –„A katolikus vallás szerint is Isten teremtette ezt a csodálatos világot, benne nem csak az embert, hanem a növényeket és az állatokat is, és minden lénynek meg van a szerepe, minden mindennel összefügg.
Mindig megdöbbent, ha valaki annyira nem ismeri a körülöttünk lévő világot, hogy azt gondolhatja, az állatok nem értelmes, lélekkel és jogokkal is rendelkező teremtmények. Emiatt én a mai kedvtelési vadászatot ítélem el, természetesen teljesen más, ha az elszaporodott állományokat kell visszaszorítani, de aki szórakozásból, csak a gyilkolás élvezetéért öli meg az állatokat, azt nem tudom elfogadni” – tette hozzá a Kereszténydemokrata Párt elnökének vadászati szokásaira utalva. –„ Remélem, hogy engem a mennyországba vezető utamon az állatok segítenek majd végig, Semjén Zsoltnak pedig azt üzenem, hogy nézzen bele a kedvenc kutyája szemébe, és akkor gondolkodjon el rajta, hogy van-e az állatoknak lelke, vagy sem”.