Az Ephedra foeminea növénynek már a rendszertani besorolása is érdekes. Tobozszerű képződményei miatt leginkább a nyitvatermőkre, azon belül is a fenyőfélékre emlékeztet, a jelenleg elfogadott hivatalos álláspont szerint azonban a leplesmagvúak törzsébe tartozik. Annyi azonban biztos, hogy a mediterrán térség sziklás vidékein elterjedt, és jelenlegi ismereteink alapján a világon egyedüli növényfajként szaporodását a telihold fényéhez igazítja.
A növény hím toboza apró, átlátszó cukros cseppeket választ ki, mely vonzza az éjszakai beporzást végző rovarokat. A cseppekbe virágpor van ragadva, amit az ízeltlábú így felvesz. Ezután átrepül a női tobozra, amely ugyancsak gyöngyöző nedűt választ ki magából. A szállított virágpor a folyadékba ragad és elszállítódik a magkezdeményhez, amelyet aztán megtermékenyít. A megfigyelések szerint a cseppek kiválasztása pontosan akkor történik, amikor júliusi telihold van.
Mindezt véletlenül fedezték fel a Stockholmi Egyetem kutatói. A szakemberek más Ephedra nemzetségbe tartozó fajokat tanulmányoztak Görögországban és Horvátországban, amikor megfigyelték, hogy az említett növény cukros folyadéka mindig az év azonos időszakában jelent meg. Amikor a beporzás mélyebb megismerése miatt 2013-ban visszatértek a vizsgálat helyszínére, megdöbbenve tapasztalták, hogy a keresett cseppek sehol sincsenek.
„Csalódottan mentünk haza a terepről vacsorázni, amikor ránk tört a heuréka érzés” – számolt be tapasztalatairól a New Scientist magazinnak az egyik kutató. „Az előző év során készített fotót néztük, amin jól látszódott a telihold, mi viszont vaksötétben próbáltuk a jelenséget megfigyelni. Ekkor még csak poén szintjén merült fel a holdciklus és a beporzás közötti kapcsolat, amikor azonban több korábbi adatot is átnéztünk, egyre inkább kirajzolódott a várt mintázat. Úgy döntöttünk megvárjuk a következő teliholdat, így amikor 2014 júliusában kimentünk, végre saját szemünkkel is láthattuk, hogy a növény pontosan ennek a pillanatnak az elérkezését várta” – mesélték a szakemberek.
Más Ephedra fajoknál hasonlót nem figyeltek meg annak ellenére, hogy a nemzetségbe tartozó növényeket a szél és a rovarok egyaránt porozzák. A holdciklus azonban csak és kizárólag az Ephedra foeminea esetében működik.
A folyadékcsepp nemcsak édes íze miatt csábítja az éjszakai beporzókat. Mivel ezek az állatok a Hold alapján tájékozódnak, annak fényét az átlátszó cseppek visszaverik. Az egészet elképzelhetjük egy kivilágított leszállópályaként, melyet jelen esetben a növény toboza testesít meg. Az egyelőre rejtély miként érzékeli az Ephedra foeminea a Holdat: a kutatók szerint elképzelhető, hogy a gravitációs vonzás aktivizálja a növényt, de az égitest erős fényének hatása is szóba került a tanulmányban, melyet a Biology Letters szaklapban közöltek.