A Washingtoni Orvosi Egyetem neurológus kutatói egyetemi hallgatók kis csoportját vonták be egy egyszerű kísérletbe, ahol a jó válaszokat pénzérmék adásával jutalmazták, a rosszakat az érmék elvételével büntették.
A Cognition folyóiratban megjelent cikkükben leírják, hogy a büntetés – azaz a pénzérmék elvétele – két-háromszor nagyobb ösztönző hatást gyakorolt a hallgatók teljesítményére, mint a jutalmazás.
A hallgatók egyik csoportja kattogó hangok sorozatát hallgatta, és meg kellett mondaniuk, hogy a jobb vagy a bal fülükben hallottak több kattogást. A másik csoport fényfelvillanásokat nézett egy képernyőn, és azt kellett eldönteniük, hogy a képernyő jobb vagy a bal oldalán láttak több villanást.
Mind a kattanások, mind a felvillanások száma véletlenszerű volt és a két érték gyakran igen közel állt egymáshoz, hogy még nehezebb legyen a feladat.
Valahányszor a tanuló választott, a kutatók véletlenszerűen megmutattak egy 5, 10, 15, 20 vagy 25 centes érmét, amelyet jutalomként odaadtak a jó válaszért, illetve büntetésből elvettek a rosszért.
Mint az várható volt, amikor a tanulókat megjutalmazták, igyekeztek megismételni a korábbi választást. Ez a hajlam annál erősebb volt, minél nagyobb volt a jutalom. Amikor a hallgatót megbüntették, erősen igyekezett kerülni a korábbi választást.
A jutalmazásra adott reakcióval ellentétben azonban a büntetésnél a hallgatók a levont összegtől függetlenül egyforma erősséggel és állhatatossággal igyekezték kerülni a korábbi rossz választást. Ez mindkét csoportra jellemző volt, tehát az inger (hang, illetve fény) különbözőségét ki lehetett zárni a magyarázatból.
„Objektíven nézve azt gondolnánk, hogy 25 cent megnyerésének ugyanakkora nagyságrendű a hatása, mint 25 cent elvesztésének, de nem ezt tapasztaltuk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Jan Kubanek.
A kutatás szerint tehát bizonyos helyzetekben hatékonyabb a pontlevonás, amikor a diákok tévednek, mint a jutalmazás a helyes válaszokért. Ez jobban segíthet a hallgatónak annak elkerülésében, hogy újra elkövesse ugyanazt a hibát.
Az eredményt a kutatók evolúciós okokra vezették vissza. Az emberek ösztönösen jobban igyekeznek kerülni a büntetést vagy a veszélyes helyzeteket. A jutalom elmaradása viszont rendszerint nem jár életveszélyes hatással.
A kutatók a következőkben azt akarják megvizsgálni, hogyan vannak kódolva az agyban jutalmazásra vagy büntetésre adott viselkedésbeli változások.