Ufónak hitték a természeti jelenséget

Mexikóváros lakói ufónak hitték a Nap körül megjelenő szivárványkört

Egy Nap körül megjelenő kör keltett riadalmat május 21-én, csütörtökön Mexikóváros lakóinak körében, akik ufónak hitték a légköroptikai jelenséget.

Az esemény valóságos hisztériát keltett a közösségi médiában, sokan azonban egyszerű viccnek fogták fel a helyzetet és poénosnak szánt képekkel és üzenetekkel tudatták ismerőseikkel a „közelgő világvégét”. „Az idegenek végre megérkeztek! Készítsétek az útra a szendvicseket!” – írta valaki Facebookra.

Olyanok is akadtak, akik kormányzati összeesküvést sejtettek az eset mögött, és arra apelláltak, hogy az ország vezetői direkt idézték elő a jelenséget, hogy a választókat megvakítsák. „Egy halojelenség választások előtt. Véletlen? Nem hinném.” – írta egy gazdag fantáziával megáldott hozzászóló Twitteren.

Mexikóváros lakói ufónak hitték a Nap körül megjelenő szivárványkört Forrás: AFP/Omar Torres

„Legalább harminc telefonhívást kaptam rémült emberektől, akik azt hitték, hogy a jelenség valamilyen rossz óment vetít előre, többen pedig a várható heves esőzések előrejelzését látták a szivárványkörben” - mondta Juan Manuel Caballero, a mexikói Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az AFP francia hírügynökségnek. „Több alkalommal is megismételtem: Nem, nem fog fájni, ha közvetlenül belenéz!” – sóhajtott fel Caballero.

Mi az a halojelenség?

A halókat a 8-10 kilométeres magasságban elhelyezkedő, magasszintű felhők (cirruszok) jégkristályain megtörő, vagy az azokról visszaverődő fény hozza létre, s így e két folyamat eredményeképp szivárványszínűek vagy fehér fényűek lehetnek. A halojelenségek rendkívül sokfélék, hiszen a fény útja minden esetben különböző, merthogy a kialakulásukban részt vevő jégkristályok jellemzői is mindig mások. Ismerünk kör alakú, ív- illetve hurokszerű, valamint foltszerű jelenségeket is.