259 egyiptomi múmia magasságát vizsgálták a Zürichi Egyetem kutatói, hogy a lehető legrészletesebb képet alkothassák a családok közötti vérfertőzésről. DNS-vizsgálatok segítségével sokkal könnyebb volna megállapítani, hogy ki kinek a rokona, ez azonban etikai okok miatt lehetetlen (mivel a mintavétel sértené a múmiák testét), így maradt a magasságok statisztikai vizsgálata.
Történelmi dokumentumokból már tudjuk, hogy a vérfertőzés nem volt ritka az egyiptomi uralkodói családok között – a fáraók magukat az istenek leszármazottainak tekintették, így nem szívesen vegyítették vérüket közönséges halandókéval. Egészen eddig azonban nem tudtuk, pontosan milyen mértékű vérfertőzésről beszélhetünk – ennek egyik mutatója lehet a múmiák magassága.
Frank Rühli, a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézetének vezetője csapatával 259 egyiptomi múmiát vizsgált meg, köztük voltak az uralkodói családból származók és a köznépből valók is.
„Ez az eddigi legnagyobb múmiamagasságra vonatkozó vizsgálat a világon, a múmiák kora, származása pedig rendkívül sokszínű” – mondta el a Discovery News-nak Frank Rühli.
A kutatók megvizsgálták, hogy a múmiák között családon belül mekkora magasságkülönbségek vannak. A királyi múmiák átlagosan sokkal magasabbnak bizonyultak, mint a köznépiek, de a királynők és az átlagos nők között nem volt ilyen nagy különbség. A fáraók átlagosan 165,7 centiméter magasak voltak, a női uralkodók pedig 156,7 centisek.
A fáraók között sokkal kisebb magassági ingadozást tapasztalhatunk, mint a köznép emberei között – ez arra utal, hogy az uralkodók rendkívül sokszor hoztak világra vérfertőzött utódokat. Az American Journal of Physical Anthropology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a leginkább vérfertőző dinasztia I. Amenhotepé volt – ő maga valószínűleg háromgenerációnyi testvérházasság "eredménye". A lista alján III. Thotmesz áll, akinek csupán nagyszülei voltak testvérek, szülei nem.