Meteoritok szaporítják tovább a marsi élet körüli kérdőjeleket

Metán nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport hat marsi meteoritban. Az eredmény tovább növeli a kérdőjeleket a feltételezett marsi élet kérdéskörében.

A metán egy telített szénhidrogén, a legkisebb és legegyszerűbb szerves molekula. A színtelen, szagtalan, éghető gázt a vörös planéta légkörben elsőként az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondája detektálta 2003-ban, később pedig a NASA Curiosity marsjárója bukkant metánforrásra a felszínközeli atmoszférában.

Összetörték a meteoritokat

A kutatók összesen hat, vulkanikus eredetű, nagyjából 100 kilogrammos marsi meteoritot tanulmányoztak. Az objektumokban a gázok olyan arányban és izotópos összetételben voltak jelen, mint a marsi atmoszférában – olvasható a Yale Egyetem honlapján.

Mind a hat meteoritban jelentős mennyiségű metánt mutattak ki.

A gázt úgy detektáltak, hogy a kőzetek belsejéből – annak érdekében, hogy elkerüljék a földi szennyeződést - mintákat vettek, majd ezeket összezúzták. A procedúra során kiszabaduló gázokat tömegspektrométeren futtatták keresztül. A szakemberek két nem marsi eredetű meteoritot is megvizsgáltak, ezekben jóval kisebb koncentrációban volt jelen metán.

Forrás: Michael S. Helfenbein

Még nem bizonyít semmit

A felfedezés meglebegteti annak a lehetőségét, hogy a telített szénhidrogén energiaforrásként szolgálhat a vörös bolygó felszíne alatt rejtőző kezdetleges organizmusok számára.

Nem szabad azonban messzemenő következtetéseket levonni az élet marsi előfordulását illetően

- figyelmeztetnek a kutatók a tanulmányban, amely a Nature Communications folyóiratban látott napvilágot. A metán könnyen keletkezhetett a marsi vulkanikus kőzetek és a környezet közötti kémiai reakciók eredményeként is – írja a Discovery News portál.

A száraz, vékony és ritka légkörrel rendelkező vörös bolygó kifejezetten barátságtalan körülményeket kínál az általunk ismert életformák számára, így ha léteznek is organizmusok a Marson, akkor azok extrém viszonyokhoz alkalmazkodtak (extremofil élőlények) és a felszín alatt tengetik életüket – feltéve, ha a talajban van elegendő mennyiségű metán.

Metán a földi légkörben

A Földön a légköri metán nagyobb részét az élőlények termelik vizes közegben, szén-dioxidot, hidrogént, valamint vulkáni hőt felhasználva, de létrejöhet élettelen folyamatok (például vulkáni tevékenység) révén is. Bolygónkon a legkülönbözőbb környezeti viszonyok között élnek olyan mikrobák, amelyek valamilyen módon hasznosítják a metánt (metilotróf/metanotróf baktériumok).

További vizsgálatok

„Más kutatók arra fognak törekedni, hogy megismételjék ezeket az eredményeket alternatív mérési eszközök és technikák alkalmazásával” – mondta Sean McMahon, a Yale Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. „Eredményeinket vélhetően felhasználják majd az asztrobiológusok, hogy a marsi élet lehetőségeit tanulmányozzák” – tette hozzá McMahon. A tudósok most további meteoritok vizsgálatát tervezik.