A Curiosity SAM (Sample Analysis on Mars - marsi mintaelemzés) fedélzeti laboratóriuma az atmoszféra gázösszetételének vizsgálata során erős, tízszeres metánkoncentráció-emelkedést mért, ami valamilyen helyi metánforrásra utal. Emellett a Cumberland névre keresztelt sziklából vett minta vizsgálata során először mutatott ki bizonyítottan felszíni eredetű szerves anyagot.
Ez utóbbi azért is jelentős eredmény, mert ugyan a korábbi mintákban is találtak szerves anyagokat, azonban ott mindig kiderült, hogy a Földről odavitt szennyeződésről van szó. Ezúttal azonban a kutatók képesek voltak hitelt érdemlően bizonyítani, hogy valóban marsi molekulákkal állnak szemben.
A klór bezavar
A SAM névre keresztelt fedélzeti labor működésének alapja, hogy a kőzetminta felhevítésével gáz halmazállapotú anyaghoz jut, és ezt a gázt tudják vizsgálni különféle műszerei. A Mars felszíni kőzeteiben jelen levő perklorátok (nézzük meg például ezt) megnehezítik a munkát, mivel kémiai aktivitásuk révén roncsolják az esetlegesen előforduló összetettebb szerves molekulákat. Ezek a vegyületek felelnek azért is, hogy a kapott tömegspektroszkópos mérési eredményekben a szerves molekulák jobbára valamilyen klórvegyület formájában jelennek meg.A szerves molekulák utalhatnak az élet jelenlétére, azonban az ilyen vegyületek egyszerű kémiai folyamatokból is származhatnak. A metánt földi körülmények között ugyan javarészt baktériumok állítják elő, azonban a Marson keletkezhet felszínre hulló kozmikus porból UV-sugárzás hatására, de létrejöttében szerepet kaphatott a vörös bolygó nedvesebb időszakában egy olivin nevű ásvány is.
A Cumberland-mintavétel hidrogén/deutérium arányának vizsgálata arra is rávilágított, hogy a szikla kialakulásának idején - a Curiosity mérései szerint úgy 3,9-4,5 milliárd éve - a marsi víz java része már elillant. Ez azért is különösen fontos eredmény, mert a Földre érkezett marsi eredetű meteoritok (száznál is több ilyet azonosítottak eddig) nem adtak módot ilyen idős marsi kőzet vizsgálatára.