Az okinavai csata 70 éve ért véget

Egy japán bunker felrobbantása Okinaván

Hetven éve, 1945. június 23-án ért véget a második világháború utolsó, egyik legvéresebb csatája, az Okinaváért vívott két és fél hónapos ütközet a japán és az amerikai hadsereg között. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása.

A második világháború végső szakaszában a csendes-óceáni hadszíntéren az amerikai hadsereg - a Marshall- és a Mariana-szigetek elfoglalása után - immár a japán szigetek közvetlen közelébe jutott.

Amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Okinaván, 1945. április 1-én Forrás: Wikimedia Commons

Az óriási véráldozatok árán 1945. március végén elfoglalt Iwo Jima (Ivo Dzsima) után következő célpontnak a stratégiailag különlegesen fontos Riukiu- (Rjúkjú-) szigetcsoportot szemelték ki.

Itt volt ugyanis Tajvan és Japán között az egyetlen nagy kikötő, amelynek birtokában az amerikaiak ellenőrizhették volna a tengeri útvonalakat, a légi bázisokról pedig közvetlenül és sűrűn bombázhatták volna a japán ipari övezeteket.

Erődsziget

A legnagyobb szigetet, a mintegy 100 kilométer hosszú és 30 kilométer széles Okinavát a japánok a háború kezdetétől erődnek építették ki, utolsó védelmi vonalként az anyaország előtt.

A szigetet védő japán erők főparancsnoka, Usidzsima Micuru tábornok Forrás: Wikimedia Commons

A 130 ezer fős helyőrség parancsnoka, Usidzsima Micuru tábornok úgy döntött, hogy a szövetségesek tengeri és légi fölény miatt nem védi a tengerpartot.

Kamikázé támadás éri az USS Bunker Hill repülőgép-anyahajót 1945 május 11-én, az Okinava körüli harcokban Forrás: Wikimedia Commons

Erőit a sziget déli részén, megerősített és csak frontálisan támadható állásokban, barlangokban és alagutakban vonta össze, terveiben szerepet kapott a kamikazék, az öngyilkos pilóták és a várhatóan nagy amerikai veszteségek okozta lélektani hatás is.

Egy japán bunker felrobbantása Okinaván Forrás: Robert M. Cusack/Wikimedia Commons

Az amerikai hadvezetés hozzávetőleg a felére becsülte a védők számát, de a siker érdekében

a háború legnagyobb flottaösszevonását hajtotta végre.

Buckner altábornagy, az amerikai partraszálló erők parancsnoka Forrás:Wikimedia Commons

A Simon Bolivar Buckner altábornagy irányította Jéghegy-hadműveletben több hajó és katona vett részt, mint a normandiai partraszállásban:

Okinavát 1400 vízi jármű, köztük 325 hadihajó vette körül, fedélzetükön 183 ezer emberrel.

Szárazföldi hadműveletek

A szárazföldi hadműveletek 1945. április 1-jén, húsvétvasárnap kezdődtek meg, miután a szigetet heteken át bombázta a légierő.

Az USS Idaho csatahajó tűztámogatást nyújt a partraszálló csapatoknak Forrás: Wikimedia Commons

A 60 ezer partra szálló katona támogatására

a világháború egyik leghevesebb zárótüzét zúdították a védőkre,

24 óra alatt 3800 tonna lövedéket lőttek ki. A japán stratégia miatt az amerikaiak kezdetben alig ütköztek ellenállásba, egy hét alatt megtisztították a gyengébben védett északi részt, s birtokukba került az itt felépített két japán légi bázis is.

Öldöklő harc bontakozott ki a sziget belsejében Forrás: Wikimedia Commons/Norris G. Mcelroy

A hadvezetés optimizmusát fokozta, hogy még a nyílt tengeren sikerült elsüllyeszteniük a világ akkori legnagyobb csatahajóját, a Yamatót, amely április elején azért indult útnak (a legenda szerint csak az odavezető útra elegendő üzemanyaggal), hogy Okinaván kikötve a végsőkig harcoljon.

A második világháború legnagyobb csatahajóját a félelmetes tűzerővel rendelkező Yamatót is Okinava védelmére vetették harcba Forrás: Wikimedia Commons

A délen beásott japánok azonban igen heves ellenállást tanúsítottak. Az erődítmény-rendszert egyenként kellett felszámolni, ráadásul a gyalogosok a tengeren horgonyzó hajóktól csak gyenge tüzérségi támogatást remélhettek.

Dolgukat nehezítették a gyilkos kígyók is,

amelyek marása számos katona halálát okozta. Az első védelmi vonalat az amerikaiaknak csak április 24-én sikerült áttörniük, a következő vonalon pedig elakadtak.

Kilőtt amerikai Shermann harckocsi az okinavai harcokban Forrás: Wikimedia Commons

A veszteségek meredeken emelkedtek a szárazföldön és a tengeren is, ahol a kamikazék 21 hajót elpusztítottak, 66-ot pedig megrongáltak.

Az Okinavát védő japán főtisztekről készült csoportkép. Szinte sem maradt közülük életben Forrás: Wikimedia Commons

A májusban megérkezett monszunesők mocsárrá változtatták a hadszínteret, ahol temetetlen holttestek ezrei hevertek,

a front már-már az első világháború kétségbeesett lövészárokharcait idézte.

Május elején a japánok ellentámadást indítottak, melynek kifulladása után egy félszigeten kialakított, megerősített állásaikba vonultak vissza, sebesültjeiket kivégezték vagy sorsukra hagyták.

Japán hadifoglyok csoportja Okinaván. A védők túlnyomó része elesett, vagy öngyilkos lett Forrás: Library Of Congress

A sziget elestét az amerikai hadvezetés csak majdnem egy hónappal később, 1945. június 23-án jelentette be, Okinavát a tisztogató hadműveletek lezárulta után, július 2-án nyilvánították biztonságosnak.

Az utolsó kép Buckner altábornagyról. A tábornok a fotó jobb szélén áll Forrás: Wikimedia Commons

A csata végét egyik parancsnok sem élte meg:

Usidzsima június 16-án rituális öngyilkosságot követett el, Bucknerrel egy nappal később srapnel végzett;

ő volt a háborúban elesett legmagasabb rangú amerikai katonatiszt.

Iszonyú vérfürdő

A csendes-óceáni hadszíntér legvéresebb ütközetében

12 ezer amerikai katona esett el, 30 ezer sebesült meg, a japánok 102 ezer katonát vesztettek, és csak 7500-an estek hadifogságba.

A sziget lakosainak egyharmada, 150 ezer ember is meghalt, őket a védők eleven pajzsnak használták, vagy öngyilkosságra kényszerítették.

Okinava volt a legvéresebb veszteséggekkel együtt járó amerikai partraszálló hadművelet a csendes-óceáni hadszíntéren Forrás: Wikimedia Commons

Az anyagi veszteségek csillagászati összegekre rúgtak: az amerikaiak 36 hajót és 763 repülőgépet, a japánok 16 hajót és 4 ezer repülőt vesztettek. Az iszonyú vérfürdő nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai hadvezetés végül a japán szigetek közvetlen megtámadása helyett az atombomba bevetése mellett döntött.

A Hirosimára atombombát dobott B-29 hadászati bombázó, az "Enola Gay" fotója, amely a gép atomdámadásból történt visszatérésekor készült. Az okinavai súlyos veszteségek szerepet játszottak az atombomba bevetésében Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Air Force

A japán kapituláció aláírása után Okinaván amerikai támaszpontok sora létesült. A sziget csak 1972-ben lett ismét japán terület, de ma is több tízezer amerikai katona állomásozik rajta.