Nagyot szólt Manhattan népességrobbanása

New York, jóganap a Time Square-n.Manhattan híres főutcája a Brodway, és emblematikus központja a Time Square a 19-20. száazd fordulóján elkezdődött nagy felhőkarcolóépítési "bumm" eredménye

Látványos animáció készült az egykor kietlen sziget, Manhattan benépesítéséről. New Yorkot holland telepesek alapították a 17. század közepén; az első házak Manhattan déli csücskén, a Wall Street környékén épülhettek.

Mintha csak egy bronzkori település lenne

Új módszerrel dolgozta fel az 1800 és 2010 között eltelt 210 esztendő népesedési adatait a New York Egyetem kutatópárosa: várostérképekből, épületbiztosítási felmérésekből, valamint archív légifotókból kinyert térinformatikai adatokat vetettek össze hajdani népszámlálási ívekkel.

New York, jóganap a Time Square-n.Manhattan híres főutcája a Broadway, és emblematikus központja a Time Square a 19-20. száazd fordulóján elkezdődött nagy felhőkarcolóépítési "bumm" eredménye Forrás: AFP/Kena Betancur

Azért lehet érdekes ez a megközelítés, mert úgymond néprajzos szemlélettel közelítette meg a kérdést"

– mondta az Origónak Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának településkutatója. – Úgy tekintettek Manhattanre, mintha egy bronzkori település volna, amely írásbeliséggel, levéltári adatokkal nem rendelkezik. Modern városokra nem szokták alkalmazni ezt a módszert" - fűzte hozzá a szakember.

New York, a Battery park környéke 1920-ban. A város rohamos benépesedése a 19. század utolsó harmadában kezdődött Forrás: AFP

Shlomo Angel és Patrick Lamson-Hall arra a megállapításra jutott, hogy Manhattan népsűrűsége a 19. században futott föl, 1910-ben érte el csúcspontját, majd hetven évig esett, hogy aztán 1980 óta lassú növekedésnek induljon.

A napjainkban 8,5 milliós lélekszámú New York az Egyesült Államok legnépesebb metropolisa,

és benne Manhattan, a felhőkarcolóiról híres gránitsziget az ország legsűrűbben lakott területe

1840 és 1910 között megháromszorozódott a népesség

A 19. század közepén négyzetkilométerenként húszezren éltek Manhattanben. Utána azonban ez a szám ugrásszerűen emelkedett: 1910-re átlagosan háromszor annyian szorongtak ugyanannyi területen: 60 ezer fő minden négyzetkilométeren.

1890 és 1924 között 24 millió bevándorló, közte másfél millió magyar "kitántorgó" érkezett Amerikába

New York kikötőjén keresztül, közülük sokan a városban maradtak. Jellemző népszámlálási adat, hogy amíg 1800-ban New York lakosságának 1 százaléka volt külföldi születésű, addig 1910-ben már 48 százalék.

A Broadway részlete az 1930-as években. A 20. század első évtizedében a város lakosságának 47 %-a már külföldi származású volt Forrás: AFP

Manhattanben akadt olyan épülettömb, amelynek 7,5-szer 30 méteres alapterületén 5-6 emeletre elosztva húsznál is több 30 négyzetméteres, fürdőszoba és konyha nélküli lakás volt, amelyekben egyenként akár 14-en is éltek.

Manhattani utcakép napjainkban Forrás: AFP/Spencer Platt

(Összevetésül: Budapest legsűrűbben lakott, VII. kerületében ma négyzetkilométerenként átlag 31 ezren élnek, míg a legritkábban lakott XXIII. kerületben 490-en.)

Manhattan szíve, a Time Square az 1930-as években Forrás: AFP

A 20. század első harmadában apadásnak indult a manhattaniek száma, három tényezőnek köszönhetően: 1898-ban New York városa bővült Brooklyn, Queens, Bronx illetve Richmond negyedekkel,

és 1904-től elkezdték építeni a 24 órában közlekedő metróhálózatot.

Az ötcentes vonaljegyekkel a kiskeresetű munkások is megengedhették maguknak az ingázást, hogy kiköltözzenek az új külső kerületekbe.

A tanulságokból tervek kovácsolhatók

New York mind gazdasági, mind kulturális szempontból pezsgő város, így nem csoda, hogy

1980 óta újabb benépesülési hullám indult, és további erősödésre lehet számítani.

A kutatók szerint a város populációja 2050-re nyolcmillió fővel nőhet. Manhattan népsűrűsége azonban még akkor is 20-25 százalékkal alatta marad az 1910-es csúcsnak.

Manhattan esti panorámája az Empire State Building tetjéről. Az 1980-as évektől indult meg ismét a népesség növekedése Forrás: AFP/Jewel Samad

A korábbi állapotokból levont következtetések alapján meg lehetne előzni a városrész ismételt túlterhelését, és a modern technológia vívmányait felhasználva a betelepülőknek hatékonyabb, méltányosabb és fenntartható lakókörnyezet alakítható ki.

A Bowery Street környéke az 1930-as évek elején Forrás: AFP

Angel és Lamson-Hart szerint amennyiben ismét többen kívánnak Manhattanben élni – akár mert a munkahelyükhöz, akár mert a szórakozási lehetőségekhez szeretnének közel lakni –, megtehetik, feltéve, ha az elődökhöz hasonlóan hajlandóak kisebb alapterületen és/vagy társbérletben élni.

Manhattan klasszikus panorámája a tengerről, Staten Island irányából Forrás: AFP/Spencer Platt

A bérelhető garzonokból álló lakóépületek számát is drasztikusan növelni kell: ahol lehet, a jelenlegi épületeken további szintek kialakításával, a foghíjak beépítésével, a túl nagy lakások szétdarabolásával.