Angkor új titkai tárulhatnak fel

Ausztrál kutatók először vizsgálják az Angkorban élt hétköznapi emberek életét – a régészek eddig szinte kizárólag a felsőbb rétegek világát kutatták, így ez a terület mostanáig nem kapott elég figyelmet.

Az angkori átlagember életének megismerésére koncentrál az az ausztrál régészeti expedíció, amelyet a National Geographic Society is támogat. A kutatók szerint eddig méltatlanul kevés figyelmet kaptak az itt élő közemberek, eddig ugyanis a papságra és az előkelők életvitelére koncentráltak.

A közemberek házait kutatják

A Khmer Királyság közrendű embereiről valóban keveset tudunk – a Sidney-i Egyetem kutatója, Alison Carter és kollégái jelenleg egy földhalmot vizsgálnak, amelyen reményeik szerint közemberekhez tartozó ház állt. A munka június elején kezdődött, és a tervek szerint július végéig tart majd a feltárás, amelyhez nagyrészt a National Geographic Society nyújtja a pénzügyi támogatást.

Angkorvat templomegyüttese - az összes többi kmer épület fából készült, így az enyészeté lett Forrás: Kisgyörgy Éva

Elsők az egyenlők között

„Nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy a templomokat, feliratokat és a társadalom elit rétegét vizsgáltuk” – mondta el Carter az ásatásokkal kapcsolatban.

Még mindig rengeteget kell tanulnunk az átlag közemberekről, akik a Khmer Királyság alattvalói voltak. Remélem, hogy ez a projekt rávilágít az életükre.

Hol ház állott, ma földhalom

Carter már 10 éve vesz részt kambodzsai feltárásokon, és úgy gondolja, ezek az ásatások úttörőek lehetnek a khmer történelem feltárásában.

Az angkori romokat már a természet is visszaoglalta magának Forrás: Kisgyörgy Éva

„Horizontális feltárásokat végzünk” – magyarázta Carter. – „ Nem egy nagy lyukat ásunk, hanem több kisebbet a területen, így próbálunk rájönni, hogyan éltek az angkori emberek.”

Mindennapi tárgyakat keresnek

A régészcsapat a mindennapi élet során használt tárgyakat keres: kerámiákat, edényeket, növényi maradványokat, esetleg a hajdanvolt kertek helyét. A feltárás ötlete a 2013-as feltárások közben pattant ki Carter fejéből, amikor egy Angkorvat közeli ásatás során kerámiát, főzőedényeket és kínai kereskedelmi áruk maradványait találták meg.

A leletek nem kaptak megfelelő figyelmet, - pedig az ausztrál kutató szerint fontos tárgyakról van szó – egy másik, akkor zajló fontos projekt miatt, amely lézeres eszközökkel vizsgálta az angkori templomokat.

Itt még soha nem használt módszereket alkalmaznak

„A folyamat trükkös, ugyanis többféle oldalról kell megközelítenünk a földhalmot, hogy minél többet tudjunk meg az egykori lakóépüleetről” – tette hozzá Carter.

Az angkori templomokról már szinte mindent tudunk, amit a rendelkezésre álló eszközökkel kideríthettünk - most a közemberek életén a sor Forrás: Kisgyörgy Éva

A kutatók olyan vizsgálati módszereket is bevetnek, amelyeket Angkorban még soha sem használtak. Így többek között kiemelt figyelmet fordítanak a a részletes talajanalízisre.

A makro- és mikroanyagok elemzésével rengeteg dolgot megtudhatnak a ház körüli életről:

azt, hogy hol lehetett a bejárat, hol készítettek ételt, vagy hol lehetett a kert.

Egyelőre nem mondhatnak túl sokat

Carter, a National Geographic Society-vel való megállapodás miatt egyelőre nem árulhat el túl sok mindent az eddig felfedezett leletekről, de annyit elmondott, hogy találtak már főzéshez használt kerámiákat.

Bizonyítékokat találunk arra, hogyan építették a földhalmot, és hogyan éltek rajta az emberek.

A templomokon kívül minden az enyészeté lett

Angkor a Khmer Királyság fővárosa volt 802 és1432 között. A kőből készült templomokon kívül minden mást (palotákat, házakat, közösségi épületeket) fából építettek, így ezek közül semmi nem maradt ránk, amit vizsgálhatnánk.

Az egyetlen fennmaradt épületegyüttes Angkorvat kőből készült templomegyüttese, amely ma az UNESCO világörökségi részét képezi Forrás: Flickr / Rodney Topor

A városegyüttest II. Dzsajavarman alapította, aki 802-ben egy Sdok Kak Thomi kőfelirat szerint a világ urává is kikiáltotta magát.

A 19. században fedezték fel újra

Az egyetlen fennmaradt épületegyüttes Angkorvat kőből készült templomegyüttese,

amely ma az UNESCO világörökségi részét alkotja.

A romegyüttest francia kutatók fedezték fel a 19. század közepén. Azóta szinte kizárólag csak a templomi papság és az előkelők múltja foglalkoztatta a régészeket – ezért is olyan különleges, hogy várhatóan most majd a közemberek mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk.