Köd lebbentheti le a fátylat a Ceres titkáról

A fénylő foltok felnagyítva

Köd boríthatja azt a krátert, ami otthont ad a Ceres törpebolygó rejtélyesen fénylő foltjainak.

A Ceres fénylő foltjainak természetéről már hónapok óta folynak a találgatások.

Giuseppe Piazzi, a Ceres felfedezője Forrás: Wikimedia Commons

Egyesek sólerakódásnak, mások jégnek vélik a képződményeket, de olyanok is akadnak, akik idegen civilizációra utaló jeleket vélnek felfedezni az objektumokban.

A nyomozás azonban új fordulatot vett.

A törpebolygó Occator nevű kráterében megbúvó foltok anyaga úgy tűnik, szublimál a világűrbe.

Az égitestet tanulmányozó Dawn űrszonda mérései alapján ez a szublimálás egyfajta lokalizált légkört hozott létre a 92 kilométer széles kráter falain belül.

A foltokról legutóbb június 6-án közöltek képet, 4400 kilométeres távolságból Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

Ha jobban szemügyre vesszük, olyan, mintha egy szabályos mintázatú köd lenne”

– mondta Christopher Russell, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa, a Dawn vezető kutatója a Kaliforniában tartott NASA Exploration Science Forum rendezvényen.

Russell beszámolója szerint a köd az Occator kráter felét borítja be és nem terjed túl annak szegélyén.

A megszellőztetett új információk tehát azt az álláspontot támogatják, hogy a fénylő foltok jégből vannak.

Kisebb, mint hitték

Az előadáson Russell több más érdekességről is beszámolt a Ceressel kapcsolatban. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az égitestet kutató szonda adatai alapján

a törpebolygó kisebb, mint gondolták – átmérője 962 kilométer (korábban 974 kilométerrel számoltak).

Ez azt jelenti, hogy a Ceres négy százalékkal sűrűbb az eddig véltnél.

Ezen kívül a Dawn számos hosszú, lineáris felszíni alakzatot is kiszúrt, ezek eredetét továbbra is homály fedi, de szó esett a törpebolygón árválkodó piramis alakú hegyről is, amelyről korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk.

A szóban forgó magányos hegy Forrás: NASA

Aktív világ

A Dawn megfigyelései arról tanúskodnak, hogy a

Ceres nagyon is „aktív világ”.

Egyes területeken sűrűbben, más térségekben gyérebben helyezkednek el kráterek, ami azt sugallja, hogy olyan geológiai folyamatok játszódnak le az égitesten, amelyek szó szerint leradírozzák a mélyedéseket – írta blogjában Marc Rayman, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) űrközpontjának főmérnöke, a Dawn küldetés vezetője.

Víz és élet lehetősége

A Ceres sűrűségéből a kutatók szerint az következik, hogy a törpebolygó rengeteg vizet tartalmaz, igaz ennek nagy része jég formájában van jelen az égitest felszínén. Néhányan viszont úgy vélekednek, hogy a felszín alatt folyékony víz is lehet.

Ha ez így van, akkor Russell szerint a Ceresen az élet lehetősége sem zárható ki.

Fantáziarajz a kisbolygóövben keringő Ceres törpebolygóról Forrás: ESA/ATG medialab

A további kutatások tehát izgalmasnak ígérkeznek. Az űrszonda augusztus közepén 1450 kilométerre közelíti meg a Ceres felszínét, januárban pedig még közelebb merészkedik a törpebolygóhoz: mindössze 375 kilométerre lesz tőle. A Dawn küldetése 2016 júniusában fog véget érni.