A projektben japán, dán és német tudósok vettek részt, akiknek 2,5 kilométer mélységben sikerült lefúrniuk a tengerfenék üledékébe. Ez rekordnak számít, korábban "legfeljebb" 1922 méterről nyertek mélytengeri mintákat a tudósok - olvasható a Science Nordic hírportálon, valamint az Ameriai Kémikusok Társaságának honlapján, a Chemical & Engineering News weboldalon.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a baktériumok az üledékminta összes rétegében megtalálhatók, de elsősorban a szénrétegeket kedvelték. Míg egyes helyeken 1 köbcentiméter üledékben csupán 1-1 baktériumot fedeztek fel, a szénben a sejtszám köbcentiméterenként száz és tízezer között ingadozott.
"Közönséges" talajmintákban köbcentiméterenként mikroorganizmusok milliárdjai "nyüzsögnek".
"A baktériumok kisszámú, ám élő kolóniát alkotnak, hiszen az üledékmintában mindenütt megtaláltuk az általuk termelt metánt" - fogalmazott Clemens Glombitza, az Aarhusi Egyetem kutatója.
A tudósok, hogy többet megtudjanak a mikroorganizmusokról, genomjukat összehasonlították más élőhelyeket benépesítő baktériumok genetikai jellemzőivel. Így derült ki, hogy
a mélytengeri üledékben élők nagyban különböznek a felsőbb rétegek mikroorganizmusaitól.
Mi több, nagyobb rokonságot mutattak a jelenkori erdei talajbaktériumokkal, mint a tengeri üledéket benépesítő mikroorganizmusokkal.
A feltételezések szerint a baktériumok azoknak a mikroorganizmusoknak a leszármazottai, amelyek 20 millió évvel ezelőtt léteztek a talajban. Így vizsgálatuk sokat elárulhat az ősi szárazföldi ökorendszerekről. "Anyagcseréjük az extrém környezeti feltételek miatt igen alacsony szintű, ám még mindig élnek, annak ellenére, hogy eredeti élőhelyüket több mint 20 millió évvel ezelőtt elnyelte az óceán" - emeli ki a kutatócsoport.