Vérvörös vonalakat fedeztek fel a Szaturnusz holdján

A Tethys a Szaturnusz 9. holdja, 294 660 km-re a Szaturnusz körül kering

Titokzatos, vöröses színű vonalakat szúrt ki a Cassini űrszonda a Szaturnusz egyik holdján.

A Tethys jeges felszínén húzódó pirosas vonalak több száz kilométer hosszúak, szélességük azonban csupán néhány kilométer.

Olyan, mintha egy ismeretlen graffiti-művész alkotásai lennének”

– írja a NASA a kiadott sajtóanyagban. Az amerikai űrügynökség a napokban hozta nyilvánosságra az űrszonda által készített legújabb felvételt.

Piros csíkok a jeges felszínen Forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

A képen jól látható vörös csíkok a NASA szerint az eddigi

legszokatlanabb színű felszíni jellegzetességek, amelyeket a Szaturnusz holdjainál megfigyeltek.

Az űrszonda kamerái zöld, infravörös és ultraibolya szűrők kombinálásával készítették a képeket. Ennek köszönhetően a hold felszínének színkülönbségei jól kiemelhetők, és olyan dolgok is észrevehetők, amik az emberi szem számára egyébként láthatatlanok.

Találgatások

Néhány vörös vonalat még 2004-ben sikerült kiszúrnia az űreszköznek, az ekkor készült fotók azonban rossz minőségűek voltak. 2015 áprilisában adatott meg a lehetőség, hogy olyan körülmények között figyelhessék meg a Tethys északi részeit, hogy a képződmények tisztábban látszódjanak.

A Cassini-Huygens Forrás: wikipedia.org

A vonalak eredetéről azonban még folynak a találgatások.

A lehetőségek között felmerül, hogy a jeget egyszerűen vöröses szennyeződés borítja, de az is egy opció, hogy az égitest belsejéből került valamilyen anyag a felszínre.

Az is előfordulhat, hogy olyan törésvonalakról van szó, amelyek pontos azonosítását az alacsony képfelbontás nem teszi lehetővé.

Fiatal képződmények lehetnek

A Dione néhány kisebb kráterét leszámítva a pirosas színű felszíni jellegzetességek nagyon ritkák a Szaturnusz holdjainál. Inkább olyan égitesteken figyelhetők meg, amelyek felszíne geológiailag fiatalnak számít. Ilyen például a Jupiter egyik legismertebb holdja, az Europa is.

A vörös ívek azért is kell, hogy geológiailag fiatalok legyenek, mert több idősebb felszíni formát – például becsapódási krátert – keresztülvágnak.

A csíkok korát években megadva viszont nem tudjuk megmondani” – írta Paul Helfenstein, a Cassini-űrszonda képalkotásáért felelős kutató. A tudós szerint ha a vonalak egyszerű, vékony, színes borítások, akkor az űrbéli környezetnek való kitettség viszonylag hamar el fogja tüntetni őket.

A Tethys a Szaturnusz 9. holdja, 294 660 km-re a Szaturnusz körül kering Forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

A tervek alapján idén novemberben várhatóak részletesebb vizsgálatok, ekkor a vörös vonalak eredetét és összetételét fogják tüzetesebben elemezni.