A Vezúv nagy testvére rejti a Colosseum titkát

vulkán
A Vezúv vulkáni kúpja a tűzhányó kitörése által elpusztított ókori romvárosból, Pompejiből nézve.A dél-olasz vulkanizmust tektonikus erők, egy mikrolemeznek az eurázsiai lemezzel történő ütközése okozza
Vágólapra másolva!
A Campi Flegrei szupervulkánban felfedezett, szálas szerkezetűre megszilárdult lávától lehet máig szilárd az ókori rómaiak csodabetonja, számunkra pedig újfajta építőanyagok kikísérletezését segítheti elő.
Vágólapra másolva!

Két év alatt két métert emelkedett a felszín

Pozzolana – így nevezik azt a vulkáni hamut, amely Nápoly és Róma között sok helyütt előfordul (magyarul puccolánnak ismeri az építőipar).

Az ókori rómaiak rájöttek, hogy ha ezt égetett mésszel, vízzel és kőzúzalékkal elkeverik, erős betont nyernek.

A Vezúv vulkáni kúpja a tűzhányó kitörése által elpusztított ókori romvárosból, Pompejiből nézve. A délolasz vulkanizmust tektonikus erők, egy mikrolemeznek az eurázsiai lemezzel történő ütközése okozza Forrás: Wikimedia Commons

Nem tudhatták, mennyire erőset: ezt mi csodálhatjuk meg, elnézve a stabilan álló kétezer éves épületeket, amilyen például a Colosseum vagy a Pantheon is.

A Titus császár által az i. sz. I. században épített Colosseum romjai Rómában Forrás: Wikimedia Commons

A római betonhoz hasonló „természetes betont” fedeztek fel a Nápolyhoz közeli Campi Flegrei mélyében.

Vagyis a folyamat a különleges körülmények hatására emberi beavatkozás nélkül is lezajlik - de hogyan?

Az Augustus császár idején emelt híres Pantheon építéséhez is felhasználták alapanyagként a pozzolana nevű vulkáni hamut Forrás: Wikimedia Commons/ Jean-Pol Grandmont

A Campi Flegrei vulkán legutóbb 500 évvel ezelőtt tört ki,

de nem maradt utána a szomszédos Vezúvhoz hasonló, jellegzetes formájú vulkanikus kúp, mert beomlott: a ma látható, kalderának nevezett beszakadás maga a Pozzuoli-öböl, partján a hasonló nevű, i. e. 600-ban a görögök által alapított kikötővárossal.

Posztvulkanikus kénes kigőzölgés a Campi Flegrei területén. A vulkán a 16. században tört ki utoljára Forrás: Wikimedia Commons

1982-ben a föld ismét rázkódni kezdett Pozzuoli városa alatt,

és ami még ennél is ijesztőbb volt, a talajszint látványosan megemelkedett.

Két év leforgása alatt közel két méterrel lett magasabb, ami világviszonylatban is példátlan.

A Stromboli klasszikus vulkáni kúpja. A délolasz partvidék a mediterráneum vulkanikusan legaktívabb területe Forrás: Elter Tamás

Az emelkedő tengerfenék miatt a kikötő használhatatlanná vált a nagyobb hajók számára.

A félelmetes jelenségek hatására negyvenezer lakost telepítettek ki, sokuk máig nem tért haza. A város ugyanis a szupervulkán méretű kaldera kellős közepén található.

Mélyfúrások hozták napvilágra a titkot

de a Campi Flegreinél lényegesen kisebb emelkedés már földrengést okoz” – mondta a téma kutatója, Tiziana Vanorio, az amerikai Stanford Egyetem pozzuoli születésű geofizikusa, aki gyerekként a kitelepítettek egyike volt.

A beszakadt, 18 kilométer átmérőjű kaldera egy jelentős részét elöntötte a tenger Forrás: Wikimedia Commons

Miért nem hasadt szét a kráter teteje?

Az 1980-as évek elején három kilométer mélyről felhozott fúrómintákat most elemezve

Vanorio és kutatótársa, Waruntorn Kanitpanyacharoen meglepetten látta, hogy a Campi Flegrei kráterének fedőrétege (amely afféle gigantikus lavórként terül el a beomlott kaldera közepén) rendkívül gazdag a régióra oly jellemző pozzolana vulkáni hamuban. Emellett a réteg tobermorit és ettringit nevű kalcium-szilikát-hidrát ásványokat is tartalmaz: előbbi mikroszkopikus kristályszálak filcszerű elegye, utóbbi ceruza alakú hasábokba rendeződik.

A Campi Flegrei krátermező területe rendkívül gazdag a pozzolana nevű vulkáni hamuban, amelyet először a rómaiak használtak fel kötőanyagként az építkezéseiken Forrás: Wikimedia Commons

E szabálytalan szerkezetű, laza kémiai kötésű ásványok nagy mennyiségű vizet képesek adszorbeálni, azaz a felületükön megkötni.

Földmozgás hatására a laza kémiai kötések felszakadnak, az anyag afféle géllé változik,

majd a földmozgás elültével a kémiai kötések helyreállnak, a gél megdermed. (Az építőipar ennek köszönhetően nagy szilárdságú beton készítéséhez használja ezeket az ásványi anyagokat.)

A Monte Gauro 30 méter magas vulkáni tufából felépült kúp a kikötő mellett Forrás: Wikimedia Commons

Jelenlétük megmagyarázza, miért inkább domborodott, és nem repedt a talaj Pozzuoli alatt sokáig. De hogyan keletkeztek a lenti rétegben?

Sugárkő kell a vulkáni betonhoz

Nem, nem egy sci-fiből származik a fenti idézet, hanem az aktinolit nevű, tűs-szálas megjelenésű metamorf szilikátásványra utal, amelynek kristályai sugaras halmazokban állnak.

Ennek görög nevét fordították a régi magyar geológusok sugárkőnek.

Az aktinolit metamorf (átalakult) szilikátos ásvány Forrás: Wikimedia Commons

Ez a titka a Campi Flegrei kalderájának mélyén természetes módon kialakuló betonnak. A kráter falából származó fúróminták mészkőhöz hasonló karbonátot tartalmaznak, benne aktinolitszálakkal.

Ez arra utal, hogy a vulkáni kráterben a dekarbonizációnak, széntelenítésnek nevezett kémiai reakció zajlott le

a magas hő és a kőzet repedéseiben keringő víz hatására: a résekben aktinolit keletkezett, illetve szén-dioxid-gáz képződött.

A Campi Flegrei területén folyamatos a gázok szivárgása Forrás: Wikimedia Commons

Amikor pedig ez a gáz keveredik az alapkőzetben lévő mészkővel és hidrogénionokkal, a kémiai folyamatban egyebek közt kalcium-hidroxid, más néven oltott mész keletkezik.

A keringő víz feljebb hozta a híg mészt, ahol az elegyedett a pozzolana hamuval,

ennek köszönhető az a „kupak” a kráter közepén, amely képes ellenállni az erősebb földmozgásoknak is.

A pozzolana elterjedt az egész mediterráneumban

A Campi Flegrei betonja ugyanaz az anyag, mint amit az ókori rómaiak használtak építkezéseik során. Sőt, Vanorio úgy sejti, a római beton ötlete éppen innen eredt: már a filozófus Seneca is írta, hogy „Puteoli [Pozzuoli latin neve] pora kővé változik, ha tengervíz éri”.

A Földközi-tengeren közlekedő ókori gályák gyakran ballasztként alkalmazták a különleges vulkáni hamut Forrás: Wikimedia Commons

Puteoli a római birodalom egyik fő kereskedelmi és hadászati kikötője volt,

a hajók gyakran ballasztként vittek pozzolanát, amikor gabonáért indultak a mediterráneum keleti térségébe.

Ennek köszönhetően a vulkáni hamu, illetve az erős, víz alatt is kötő beton készítésének tudománya elterjedt az egész régióban: modern régészeti vizsgálatok kiderítették, hogy az ókori Alexandria, Caesarea és Ciprus kikötői is ebből épültek.

Antik márványszobor a tenger felszíne alatt Pozzuoli partjainál Forrás: World Adventure Divers

A vidék többször megemelkedett és lesüllyedt az évezredek során. Az 1960-as években

az első légzőkészülékes búvárok meglepetten látták, hogy Pozzuoli mellett a tenger micsoda kincseket rejt:

mozaikpadló, márványszobrok és épületmaradványok árulkodnak a mélybe veszett hajdani fürdővárosról, Baiae-ról. A terület ma már műemléki védettséget élvez.

A gyengülésében rejlik az ereje

Érdekes módon éppen a Campi Flegrei kőzetrétegének különleges tulajdonságait kiváltó kémiai reakció a legveszélyesebb a kőzetre. Amennyiben ugyanis megnő a dekarbonizáció mértéke, például mert nagy mennyiségű tengervíz tódul a kőzet repedéseibe, túl sok szén-dioxid, metán és vízgőz keletkezik.

A Campi Flegrei szupervulkáni terület a levegőből nézve. A kép jobb alsó sarkában egy krátertó látható Forrás: Wikimedia Commons

A fölfelé haladó gázok nekifeszülnek a vulkáni betonrétegnek, amitől az megvetemedik.

Ettől emelkedett meg Pozzuoli a nyolcvanas években. Amikor a nyomásból származó erő meghaladta a betonréteg szilárdságát, a kőzetréteg mikroföldrengések közepette megrepedezett.

Modell lehet az építőipar számára

Ám amint a gázok elillantak, a réteg visszasüppedt, és mivel a mélyből friss meszet hozott fel a keringő víz, a repedéseket idővel eltömte az újonnan képződő természetes beton. Vanorio szerint a Campi Flegreiben zajló folyamatok megértésével a jelenség laboratóriumban is megismételhető.

Ezzel pedig megnyílik az út ahhoz, hogy a mainál tartósabb és ellenállóbb betont állítsunk elő,

amelynek kisebb lesz a repedésérzékenysége, és akár önmaga javítására is képessé válik. „Komoly az igény a környezetbarát megoldások és olyan betonfélék iránt, amelyek elviselik a nagyobb terhelést.”

A rómaiak által többek között a Colosseum építésénél használt technológia újrafelfedezése hasznos lesz a modern építőipar számára is Forrás: Wikimedia Commons

„Ennek például a palagázfúrások során volna jelentősége, hiszen a kutak béleléséhez használt betongyűrűk most gyakran elrepednek, a gáz elszivárog, de szennyeződik a talajvíz is” – magyarázta az egyetemi közleményben Tiziana Vanorio, a Stanford geofizikusa.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!