Álombéli képeket nézhetünk, ha a szemünk mozog alvás közben

Álom, rémálom ARTWORK ILLUSTRATION CONCEPT MULTICOLOURED BACKGROUND SIDE VIEW TOP SECTION HEAD ONE PERSON FACE 25-29 YEARS YOUNG WOMEN YOUNG ADULT DREAM ENERGY WAVE BEAM LIGHT CLOSE UP FULL FRAME MIND ENERGY SLEEP BRAIN ACTIVITY CONSCIO
Woman dreaming, conceptual image.
Vágólapra másolva!
Az alvás egyik jól ismert szakasza, az úgynevezett REM-fázis. Ekkor álmodunk a legintenzívebben. A test nyugalomban van, a végtagok izmai átmenetileg leblokkolnak, a szemek azonban gyors mozgást végeznek mindenféle irányban. De vajon látunk is velük valamit?
Vágólapra másolva!

A REM-fázis leírója, Yuval Nir (Tel Aviv-i Egyetem) szerint ekkor szemünk az agyunkban lejátszódó képzeletbeli eseményeket követi nyomon. Ezt az elméletet azonban sokáig nem sikerült konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.

Az első kézzelfogható eredményeket egy korábbi kísérlet hozta. A kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akik egy rendellenesség miatt (REM Sleep Behavior Disorder, RBD) fizikailag eljátsszák az álombéli jeleneteket.

Az eredmények alapján a résztvevők 80 százalékánál a szemmozgás megfeleltethető volt a cselekedeteikkel.

A probléma ezzel a kísérlettel az volt, hogy a test mozgása a legtöbb esetben pont nem a REM-fázisban következett be, így képtelenség volt messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből. Sok kutató egyenesen cáfolta az egész álombéli látással kapcsolatos felvetést, azt mondták, a magzatoknál és a vak embereknél is előfordul gyors szemmozgás, mégsem látnak, így nem követhetnek például objektumokat.

Forrás: Origo

Az elme szeme

Nir és kollégái azonban nem nyugodtak bele a kérdés lezárásába és tovább vizsgálódtak. Olyan epilepsziás betegeket tanulmányoztak, akinek terápiás célból elektródákat ültettek az agyába.

Az elektródák többségét a halántéklebeny középső részébe helyezték, ez az agyterület reagál legerősebben a képi ingerekre. A kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy minden egyes alvó páciensnél negyven idegsejt működését megvizsgálják.

Azt találták, hogy az aktivitás negyed másodperccel a szem megmozdulása után csúcsosodott ki. Pontosan ennyi idő telt el akkor is, amikor a résztvevőknek éber állapotban mutattak képeket.

– foglalta össze tapasztalatait Nir professzor.

Michael Czisch, a Max Planck Kutatóintézet pszichiátriai részlegének kutatója úgy véli, a vizuális élmények az emlékek alvás közbeni visszajátszásának mellékhatása miatt alakulhatnak ki.

Forrás: Origo

Mivel a tudósok nem ébresztették fel a résztvevőket, így nem derült ki miről is álmodtak. Nir biztos azonban abban, hogy az agy váltogatja a különböző mentális képeket - amikor a szem megmozdul, megváltozik az elmebeli kép is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!