Mindenki, aki tartott már házi kedvencként hörcsögöt, szembekerült azzal a problémával, hogy nem tudta eldönteni, boldog-e az állata, vagy legalább elégedett-e a lakókörnyezetével.
A hörcsögök nem sok visszajelzéssel szolgálnak,
ezért két brit kutató, Emily Bethell és Nicola Koyama a liverpooli John Moores Egyetemről elhatározta, hogy keres valamilyen eljárást, amellyel meghatározható az állatok „boldogságszintje”.
Az úgynevezett döntéssúlyozás módszerét alkalmazták. Ennek lényege, hogy
egy állat (beleértve az embert is) optimistábban viselkedik, ha jól érzi magát.
Más állatokon már végeztek ilyen tanulmányokat, de hörcsögökön még soha.
Az új tanulmányban egy 30 hörcsögből álló csoportot tanítottak be arra, hogy a ketrec bizonyos helyeire tett
vizes palackokat a cukros vízzel társítsák, amit a hörcsögök nagyon szeretnek, más helyekre rakottakat pedig a keserű kininnel, amit viszont utálnak.
Ezután kettéosztották a csoportot. Az állatok egyik felét igazán szemrevaló ketrecekbe helyezték, rágható játékokkal, kerekekkel, friss faforgács alommal. A másik felét sokkal spártaibb körülmények közé tették.
Ezt követően a kutatók több palackot helyeztek el az eredeti ketrecben, egyeseket cukros vízzel, másokat kinines, illetve sima vízzel töltve, majd kipróbálták, hogyan reagálnak a hörcsögök, ha visszahelyezik őket.
Az alaphipotézis az volt, hogy
a boldog hörcsögök nyitottabbak az új palackok kipróbálására, hátha azok valami finom édességet tartalmaznak.
A kísérlet igazolta a kutatók elképzelését.
Azok a hörcsögök, amelyeket jó körülmények között tartottak, hajlamosabbak voltak az ismeretlen palackok kipróbálására, mint a mostoha viszonyok között tartott társaik. A feltehetően kevésbé boldog hörcsögök nemigen kockáztattak, hanem általában azokhoz az itatókhoz mentek, amelyekről korábban már megtanulták, hogy édes vizet adnak.
Bár a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy a hörcsögök egyik fele valóban boldogabb volt, mint a másik,
azt viszont valószínűsíti, hogy az állatok jobban érzik magukat jobb körülmények között.
Ez persze nem túl meglepő, hiszen ezzel valószínűleg mindenki így van.