Erre a következtetésre jutottak Tóhokui Egyetem, a japán Nemzeti Anyagtudományi Intézet és a Hirosimai Egyetem kutatói, miután olyan becsapódási kísérleteket végeztek, amelyek
az ősi óceánba zuhanó meteoritok hatását vizsgálták.
A becsapódások után kapott anyagok alapos elemzése után a kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a szervetlen vegyületekből nukleobázisok (a DNS és az RNS fő alkotóelemei) és aminosavak jöttek létre. Az eredményeket az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban tették közzé.
A mai élet minden genetikai információja a DNS-ben tárolódik
a nukleobázisok (adenin, guanin, citozin, timin) sorrendje (szekvenciája) által alkotott kódban. Korábban azonban úgy vélték, meglehetősen nehezen jöhettek létre a nukleobázisok a szervetlen vegyületekből a prebiotikus (élet kialakulása előtti) Földön.
2009-ben ugyanez a csoport jelentette be a legegyszerűbb aminosav, a glicin kialakulását meteoritbecsapódás hatására.
A mostani kísérletben
a szénforrást bikarbonátra cserélték, és a hipersebességű (1 kilométer/másodperc) becsapódási kísérleteket egy egyfokozatú gyorsító ágyúval végezték.
Az élethez szükséges építőelemek kialakulásának sokkal nagyobb változatosságát tapasztalták, mint a korábbi kísérletekben.
Többek közt találtak két nukleobázist és kilencféle fehérjealkotó aminosavat.
Jelenleg több elmélet is van arról, hogyan alakulhattak ki először az örökítő anyag alkotóelemei az ősi Földön. Az eredmények erre kínálnak egy új útvonalat.