Az űrlifteken dolgozó kutatók olyan anyagokon és terveken gondolkodnak, amelyek a rakétatechnika alternatívájaként teszik lehetővé az űrbe jutást. A jövő héten Seattle-ben megrendezendő Űrlift Konferencia 2015 is azt jelzi, hogy egyre közelebb kerül a gyakorlati megvalósítás lehetősége.
Úgy képzeljük el az űrliftet, mint
egy pályát, amelyen elektromos járművek, úgynevezett mászó- vagy kúszókabinok tudnak felfelé és lefelé haladni,
mintegy 10 tonna hasznos terhet szállítva – olvasható a The Spaceward Foundation honlapján.
Az út alatt nincs intenzív gravitációs terhelés, semmilyen akusztikus rezgés, a fedélzeten nincs üzemanyag, illetve semmilyen olyan veszélyes dolog, ami a rakétakilövések drámaiságát (és költségeit) fokozza”
– teszik még hozzá a szakemberek.
Most egy kanadai cég, az ontarióbeli Thoth Technology szabadalmaztatta az Egyesült Államokban az űrliftjét.
A szerkezet 20 kilométerre emelkedik a földfelszín fölé.
A mérnökök szerint a technikával a hagyományos rakéta üzemanyagának 30 százalékát lehetne megtakarítani. Az űrhajókat és az embereket az atmoszféra olyan magasságába lehetne vele emelni, ahol már kevesebb energia szükséges a kilövéshez.
A GCR (Global Construction Review) News úgy írja le, hogy a szerkezet egy szabadon álló űrtorony, amelyet nagy nyomású gáz tart mereven.
„A szabadalom azt mondja, hogy a liftet akár 200 kilométeres magasság elérésére is át lehet mértezni, de ez némileg olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy a bankszámláját átméretezheti 1 milliárd dollár elérésére – ami technikailag igaz, de a megvalósítás elég nehéz lehet” – mondta Charlie Sorrel, a Fast Company magazin munkatársa.
„A Thoth olyan technológiát használna, amelynek nagy része már rendelkezésre áll (legalábbis az építmény elkészítéséhez)” – mondta David Wagner, az Information Week szakírója.
Kevlar-polietilén kompozit anyagból álló moduláris csöveket használnak, amelyet héliummal töltenek meg.
A csövek sokkal könnyebbek és engedékenyebbek, mint a modern építőanyagok, és a hélium segítene a szerkezet magasban tartásában.”
A torony tetejéről űrrepülő gépek indulhatnának egy fokozattal földkörüli pályára, majd visszatérhetnének oda, és újratöltés után megint felszállhatnának”
– mondta Brendan Quine, feltaláló és a Yorki Egyetem mérnökprofesszora.