V. Henrik angol király az eddig feltételezettnél lényegesen kisebb flottával rendelkezett a százéves háború egyik döntő ütközetében, az 1415. október 25-én Calais közelében megvívott agincourt-i csatában - erre a következtetésre jutottak a Southamptoni Egyetem kutatói.
A kutatásról a brit tudósok a csata közelgő 600. évfordulója tiszteletére Háború a szárazföldön és a tengereken címmel megrendezett southamptoni konferencián számoltak be. A 12 ezer katonát szállító angol flotta 1415. augusztus 11-én hajózott ki Solentből és a mai Le Havre mellett lévő Chef de Caux felé vette az irányt.
A több mint két hónappal később megvívott ütközetben, amelyben
az angolok bravúros győzelmet arattak a többszörös túlerőben lévő franciák ellen,
a szigetországi csapatokat V. Henrik (1413-1422) vezette, míg ellenfeleik Charles d'Albret főhadparancsnok és Jean La Maingre marsall irányítása alatt harcoltak.
Az általánosan elfogadott becslések szerint az angol flotta másfélezer hajót számlált. Craig Lambert, a Southamptoni Egyetem adjunktusa a korabeli kincstári beszámolókat áttanulmányozva úgy véli, hogy V. Henrik legfeljebb 650 hajóval rendelkezett.
A brit történész ugyanakkor cáfolta azokat a nézeteket, amelyek szerint a hajóhad túlnyomórészt külföldi hajókból állt,
kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy gerincét angol hadihajók alkották.
Emellett Craig Lambert azt is bizonyította, hogy a flotta szerepe nem korlátozódott a csapatszállításokra. A hajóraj egy sor gondosan megtervezett műveletet hajtott végre az angol partvidék megvédése és a gyülekező seregek biztonságának érdekében. "A történészek általában alábecsülik a hajóraj szerepét. Kutatásaimmal a tengeri műveletek tényleges méreteit és jelentőségét kívántam feltérképezni" - fogalmazott a brit történész.