Sikeres gondolatátvitel másfél kilométeres távolságba

A gondolatátviteli kísérlet elrendezése. Balra a "válaszoló", fején az EEG-sapkával, jobbra a "kérdező", feje felett a mágneses tekerccsel

Egyesült Államokbeli kutatóknak sikerült összekötniük két, egymástól majdnem másfél kilométer távolságra, külön épületben elhelyezkedő résztvevő agyát. A kísérleti alanyok csupán gondolataikkal vezérelve játszottak egy egyszerű, kérdezz-felelek játékot.

Ez az első kísérlet, amely demonstrálja, hogy két agyat közvetlenül össze lehet kötni abból a célból, hogy az egyik ember kitalálja, mire gondol a másik.

Kérdezz-felelek gondolatban

A kísérletben egy kérdés-felelet játékot használtak, de a helyett, hogy személyesen kérdezték volna egymást, a két alanyt különálló épületekben helyezték el, és nem tudtak beszélni vagy más módon kommunikálni egymással csak az interneten átvitt gondolataik segítségével.

A gondolatátviteli kísérlet elrendezése. Balra a "válaszoló", fején az EEG-sapkával, jobbra a "kérdező", feje felett a mágneses tekerccsel Forrás: UnivWashington/Marylevin

A résztvevőknek ily módon az esetek 72 százalékában sikerült jól megtippelniük, mire gondolt a partnerük.

Úgy gondolom, ez az eddigi legösszetettebb agytól agyig kísérlet, amelyet embereken végeztek”

– mondta a kísérletek vezetője, Andrea Stocco (Washingtoni Egyetem) egy sajtónyilatkozatban. „Tudatos tapasztalatokat használt, amelyek a résztvevők vizuális észlelésén alapultak, és megkövetelte a két ember együttműködését.”

Transzkraniális mágneses stimuláció

A kísérlet folyamán az egyik résztvevőn – a „válaszolón” – egy agyhullámokat rögzítő EEG-sapka volt, amely rögzítette az agytevékenységét. Ezalatt a társa – a „kérdező” – egy nagyjából 1,5 kilométerre lévő szobában ült, és a fejére egy elektromágneses tekercset irányítottak (ez az úgynevezett transzkraniális - azaz kopnyán keresztüli - mágneses stimuláció).

A válaszoló minden körben gondolt egy tárgyra, mondjuk egy kutyára, és a kérdező egy igen-nem kérdésre kattintott, például „ez a tárgy állat?”. Ez megjelent a társa előtti képernyőn.

A választól függően a válaszadónak az előtte lévő két LED („igen”, „nem”)valamelyikére kellett koncentrálnia.

A válaszoló vagy küldő a képernyőn megjelenő fénypontra (vagy LED-re) koncentrálva adja meg az igen-nem feleletet, amelyet az EEG-készülék az internet segítségével továbbít a kérdező feje feletti mágneshez Forrás: UnivWashington/Marylevin

Foszfént vált ki a gondolat

Itt váltak a dolgok igazán érdekessé. Amikor a válaszoló az „igen” fényre koncentrált, akkor az agyműködése aktivizálta a kérdező feje feletti mágneses tekercset, aminek hatására

egy vizuális hallucinációt, úgynevezett foszfént látott.

Ez leggyakrabban fényfelvillanásként vagy fénycsíkként jelenik meg, és ez tudatta a kérdezővel, hogy a válasz igen. A fényfelvillanás elmaradása nemet jelentett. Ezután újabb kérdéseket tehetett fel, hogy rájöjjön, mi volt a kitalált dolog.

A kutatók 20 körön át ismételték a kísérletet – 10 ellenőrző játékban nem működött az agy-agy kapcsolat, 10-ben igen –, és szigorú elővigyázatossági intézkedéseket tettek, hogy senki se tudjon csalni.

A kérdező vagy fogadó feje felett látható a transzkraniális mágneses stimulációt létrehozó kör alakú elektromágnes Forrás: UnivWashington/Marylevin

A résztvevők a valódi körök 72 százalékában találták ki a feladott tárgyat, szemben az ellenőrző játékok 18 százalékával,

írták a szerzők a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmányban.

Talán tudás is feltölthető lesz vele a jövőben

A kutatócsoport meggyőződése, hogy a hibás válaszok jelentős része annak köszönhető, hogy a kérdezők nem tudták felismerni azt a foszfént vagy vizuális hallucinációt, ami az „igen” választ jelezte.

„Olyasvalamit kell értelmezniük, amit az agyukkal látnak” – mondta a kutatók egyike, Chantel Prat. „Ez nem olyasmi, amit korábban már láttak.”

A kutatók bíznak abban, hogy a kutatásaik egy napon lehetővé teszik a jelek közvetlen átvitelét egyik ember agyából a másikéba.

Ez hozzájárulhatna a tudás hatékony „feltöltéséhez”.

Akár még kómás vagy Alzheimer-kóros betegek gyógyításához is segítséget nyújthatna.