A vezető archeológus, Katerina Periszteri az AFP francia hírügynökségnek elmondta, az eddig felfedezett legnagyobb makedón sír nagy valószínűséggel egy olyan szentélytípushoz tartozik, amit az ókorban a hősnek tartott személyeknek emeltek.
A szakértő ugyanakkor hozzátette:
továbbra sem tudják megmondani, hogy Héphaisztión lehet-e a sírba temetett emberek egyike.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, legkevesebb 5 személy maradványát találták meg eddig az építményben.
Plutarkhosz ókori görög történetíró szerint Héphaisztión – aki Nagy Sándorral együtt nőtt fel - váratlan halála valósággal sokkolta a királyt, aki szeretett barátja emlékére valóságos szentélyépítési lázba kezdett. Ennek megszervezésével és végrehajtásával a makedón uralkodó legfőbb építészét, Deinokratészt bízta meg, aki számos ilyen építményt emelt szerte a birodalomban.
A történelmi feljegyzések megjegyzik, hogy Nagy Sándor hatalmas költségen hamvasztatta el barátját Babilonban.
Az amphipoliszi sír körülbelül 60 kilométerre található az észak-görögországi Széresz városától. Ez az eddigi legnagyobb ilyen jellegű építmény, amit az országban felfedeztek. 2012 óta folynak intenzív ásatások a környéken, de csak 2014-től került igazán reflektorfénybe az ókori sír, amelyről korábbi cikkünkben részletesebben is olvashat.
Az eddigi elméletek Nagy Sándorhoz közel álló személyekhez kötötték az építményt - szóba került többek között az uralkodó anyja, Olümpiasz, valamint felesége, Roxána neve is. A kamrák átkutatása azonban mostanáig sem tudott megnyugtató válaszokat adni a felmerült kérdésekre.
Előkerültek viszont csontok, amik a vizsgálatok szerint
egy idősebb nőhöz, két fiatalabb és egy idősebb férfihoz, egy újszülött csecsemőhöz és több állathoz (köztük egy lóhoz) tartoztak.
Az alábbi háromdimenziós animációban bárki bejárhatja a sírt.
Periszteri és kollégái szerdán bejelentették, hogy újabb felirattöredékeket fedeztek fel, amelyek között ott volt Héphaisztión monogramja is. Emellett egy Nagy Sándor korabeli érmét is találtak a sírban, ami megerősíti, hogy azt i.e. 325 és 300 között építették.
A szakember úgy véli, hogy a sírt nemzedékekkel a megépítése után földdel töltötték fel a vandálok távol tartása érdekében.
Panajiotisz Faklarisz, a szaloniki egyetem munkatársa, aki maga nem vett részt az ásatási munkálatokban, ugyanakkor "teljesen alaptalannak" nevezte Periszteri feltételezését, hozzátéve, hogy a sírhely sokkal inkább egy előkelő amphipoliszi polgár számára épülhetett.
A szakember szerint Periszteri állításának "semmilyen történelmi, vagy tudományos alapja" sincsen.
Mint hozzátette: "Héphaisztiónnak semmilyen kötődése nem volt Amphipoliszhoz".
Más szakértők az ásatási munkálatok gyorsaságáért bírálják Periszterit, akinek feltételezése - mint mondják - nem ad magyarázatot arra, hogy legalább öt személy csontvázát tárták fel a sírban.
Az észak-görögországi temetkezési komplexummal kapcsolatban korábban olyan találgatások is szárnyra kaptak, hogy magának a makedón uralkodónak a földi maradványait rejti. Az ásatások során két szfinxet, márvány kariatidákat, egy pompázatos mozaikpadlót és - a sírtól néhány kilométerrel arrébb - egy oroszlánszobrot is feltártak.