A Domokos Gábor - a Gömböc egyik felfedezője -, Szabó Tímea, John P. Grotzinger és Douglas Jerolmack jegyezte tanulmány szerint igazolták, hogy a NASA-rover felvételein lévő, jól lekerekedett kavicsok mintegy 30 kilométert tettek meg az idők folyamán, és legvalószínűbb származási helyük a Gale-kráter pereme.
Az alkalmazott módszer áttörés lehet az üledékek morfológiájának feltárásában"
- írta a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a közleményében.
Több évi terep-, valamint a BME Morfológiai Laborban végzett munka után a magyar szakemberek kapcsolatba kerültek az amerikai űrkutatási hivatal Curiosity-projektjével. A NASA-program korábbi vezetője, John P. Grotzinger és kollégái segítettek a hatalmas adathalmazból megkeresni és értelmezni azokat az üledékes kavicsokat ábrázoló fényképeket, amelyek formájuk és származásuk miatt legjobban foglalkoztatták a planetológusokat.
A fényképből kinyert adatokat feldolgozva, összevetve őket földi terepi mérésekkel és laboratóriumi adatokkal, valamint a törmelékek geometriájára vonatkozó ismereteikkel és figyelembe véve a földitől eltérő marsi gravitációt, a kutatók igen jó becslést tudtak adni a kavicsok származási helyének távolságára, vagyis arra, hogy
mennyit mozgatta őket a víz a bolygó felszínén.
"Arra mutattunk rá, hogy a víz által szállított kavicsok szállítási távolsága megbecsülhető csupán a kavicsok alakja alapján" - idézte a magyar kutatókat a közlemény.
Az új, matematikai módszeren alapuló számítás igazolja a planetológiai szakértők korábbi találgatásait a kavicsok származási helyéről. A módszer lényege, hogy pusztán a formáról kapott - néha igen hiányos - információ alapján is lehet következtetni annak eredetére, múltjára. Ugyanezt a módszert földi viszonyok között, de akár más bolygók felszínét tanulmányozva is lehet alkalmazni a szakemberek szerint. A teljes tanulmány az alábbi oldalon érhető el.