Kék az ég a Plutón

A Pluto atmoszférája is kék, akárcsak a Földé

Újabb izgalmas információkat kaptunk a Plutóról, hála a New Horizonsnak: az atmoszféra kéknek látszik, a felszínen pedig vízjeget is találtak, igaz, egyelőre nem túl sokat.

„Ki gondolta volna, hogy kék éggel találkozunk a Kuiper-övben?” – tette fel a nyilvánvaló kérdést a NASA sajtóközleményében Alan Stern, a New Horizons projekt vezető kutatója, a coloradói Southwest Research Institute csillagásza.

A részecskék szürkék és vörösek

A párarészecskék valószínűleg önmagukban nem kékek, hanem szürkék vagy vörösek, és a fény kék hullámhosszait szórja szét úgy, hogy más színűnek tűnjön.

A Pluto atmoszférája is kék, akárcsak a Földé Forrás: NASA

Ez a jelenség keltette fel a New Horizons kutatóinak figyelmét. „A fénylő kékség a pára részecskéinek méretéről és összetételéről mesél nekünk” – mondta el Carly Howett, a SwRI kutatója. – „A kék szín általában onnan ered, hogy nagyon kicsi részecskék szórják szét a napfényt. A Földön ezek rendkívül apró nitrogén részecskéket jelentenek. A Plutón tholinok, amelyek egy picit nagyobbak, mint a mi földi nitrogénjeink, de még mindig relatíve kicsik.”

A tholinok

A tholin (görögül: „sáros") olyan anyag, amely a külső Naprendszer nitrogénben dús légköreiben ultraibolya sugárzás, vagy elektromos kisülések hatására keletkezik. A külső-Naprendszerben főleg jegekkel borított felszínű holdakat és kisbolygókat (Kentaurok) találunk. Az üstökösökben is jelen lehetnek ezek a vegyületek. Egyes kutatók feltételezik, hogy a korai Föld is gazdagon jutott az így kialakult molekuláris építőkockákhoz és ez a folyamat hozzásegítette a földi élet kialakulásához.

Először a Titánon láthattunk ilyet

A kutatók úgy gondolják, hogy

a tholin részecskék az atmoszféra felső rétegeiben képződnek,

majd a nap ultraviola sugarai szétszedik és ionizálják a nitrogén és metán molekulákat. Ezek reakcióba lépnek egymással, és sokkal összetettebb, negatív illetve pozitív töltésű ionokat hoznak létre. Ezekből komplex makromolekulák képződnek, amelyekhez hasonlót például a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak az atmoszférájában tudtunk megfigyelni. A komplex molekulák egészen addig egyesülnek, amíg apró részecskékké nem válnak, az illékony gázokra pedig jégszerű takaróréteg rakódik, mielőtt elindulnak a felszín felé.

Furcsa, hogy viszonylag kevés helyen található fedetlenül vízjég a törpebolygón Forrás: NASA

Fedetlen vízjeget is találtak

A New Horizons olyan területeket is talált a törpebolygó felszínén, ahol fedetlenül látható jégtakarók fekszenek – ez azért különleges, mert a Plutón viszonylag ritka jelenség, hogy ilyen mértékben jelenjen meg a jég mindenféle fedőréteg nélkül. A kutatók most arra próbálnak rájönni, hogy ezek a jégtömbök miért éppen ezeken a területeken találhatóak, és máshol pedig miért nem.