Húsevők voltak Stonehenge építői

Renfrew professzor bizonyította be, többek között a híres Stonehenge példáján, hogy a korai európai kultúrák önállóan, még a nagy keleti kultúrák felvirágzása előtt jöttek létre

Stonehenge egykori építőinek életmódját és étrendjét vizsgálták brit régészek, akik szerint a neolitikum mesterei jól szervezett munkásközösségben éltek, bőven volt részük ünnepségekben és leginkább a sertéshúst kedvelték.

A Yorki és a Sheffieldi Egyetem tudósai az Antiquity című folyóiratban ismertetik kutatási eredményeiket.

A fő alapanyag a hús volt

A kutatók Durrington Walls, az óriás földsánccal körbevett területen előkerült több száz cserépedény-töredéket, valamint az óriási mennyiségű állatcsontot vizsgáltak. A feltételezések szerint itt laktak a Kr.e. 25. században Stonehenge építői - olvasható a PhysOrg hírportálon. A cserépdarabkákon fennmaradt ételmaradékok vegyelemzése rávilágított arra, hogy

mennyire eltérő módon használták a terület különböző részein fellelt edényeket.

A lakózónában a fő alapanyag a hús volt. Leginkább sertéshúst fogyasztottak, de Stonehenge építőinek étrendjében a marhahús sem számított ritkaságnak, és olykor tejtermékek is kerültek asztalukra. A húst a házakban lévő tűzhelyeken főzték- sütötték vagy a szabadban rendeztek nagyszabású lakomát, erről tanúskodnak a csontokon talált jellegzetes égésnyomok.

A cserépdarabkákon fennmaradt ételmaradékok vegyelemzése rávilágított arra, hogy mennyire eltérő módon használták a terület különböző részein fellelt edényeket Forrás: Origo

A tejtermékek az elithez tartoztak

A szakrális körzetben használt edényekben viszont szinte kizárólag tejet és tejtermékeket tároltak. Ez a térbeli különbség arról tanúskodik, hogy a tej, a joghurt és a sajtfélék fogyasztása csak a kiválasztott kevesek előjoga volt. Más feltételezések szerint

a tej, amelyet napjainkban sokan a tisztaság jelképének tekintenek, a szertartások kelléke volt.

Meglepte viszont a régészeket, hogy a lelőhely egész területéről nagyon kevés növényi maradvány került elő.

Közösségi ünnepléshez kötötték

A Sheffieldi Egyetem kutatói az állati csontok vizsgálatakor arra a következtetésre jutottak, hogy a sertéseket gyakorta jóval azelőtt vágták le, hogy elérték volna a maximális testsúlyt. A tudósok magyarázata szerint tervszerű tömeges őszi-téli vágásokat szerveztek a közösségi ünnepségek előtt.

Nyári napforduló a Stonehenge-nél Forrás: MTI/AP/Tim Ireland

A lelőhelyen az állati csontvázak minden része előkerült, ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a jószágot a helyszínre hajtották és itt vágták le. A maradványok izotópvizsgálata viszont azt árulta el, hogy a szarvasmarha a Brit-szigetek különböző régióiból származott.

Az élelmezés megoldása jó szervezőkészséget és nagyszámú önkéntest igényelt, akik jelentős távolságból az építkezés helyszínére hajtották az állatokat.

Az egész országból hoztak állatokat

Mint Mike Parker Pearson, a University College London professzora hangsúlyozta, hogy a projektnek köszönhetően megismerhették, miként szervezték meg a nagyszabású ünnepségeket Stonehenge építői. "Britannia minden részéről idehajtották az állatokat, hogy közösen lakmározzanak vidám szabadtéri mulatságaikon vagy meghittebb családi-baráti körben, otthonaikban fogyasszák el étkeiket" - vélekedett a tudós.