A melegvérű állatoknak egyrészt jól "impregnáltnak", vízhatlannak kell lenniük, hogy a hőségben a lehető legkevesebbet veszítsék az értékes vízből, ugyanakkor "vízáteresztőnek" is, hogy párologtatás révén hűthessék magukat.
A madarak a testükben lévő víz mintegy kétharmadát veszítik el bőrükön keresztül - mondta Alex Champagne, a Dél-indianai Egyetem munkatársa.
Csapatával azt vizsgálták, hogy a szárnyasok képesek-e e téren alkalmazkodni a téli és nyári körülményekhez. A tudósok tizenegy verebet fogtak el nyáron és nyolcat télen, majd vizsgálták az állatok különböző bőrrétegeiben lévő zsírt. Azt figyelték meg, hogy a bőr vízáteresztő képessége nyáron kétszer nagyobb volt, mint télen. Eredményeiket a kutatók a Journal of Experimental Biology című szaklapban mutatták be.
Abszorpciós elemzések és infravörösfény-vizsgálatok segítségével csodálkozva állapították meg a kutatók, hogy
a verebek vízállóságuk mértékét a bőrben különböző zsírok raktározásával szezonálisan változtatják.
Télen több zsírt raktároznak el, mégpedig különböző zsiradékokat a bőr felső és alsó rétegeiben. A mélyebb bőrrétegekben az olyan lipidek, mint a ceramid és a cerebrozid tartják meg különösen jól a vízmolekulákat. Ezek a rétegek a legjobban impregnáltak és nedvességben leggazdagabbak.
A madarak az évszaknak megfelelően tudják változtatni bőrükben a zsír elrendeződését
- írják a kutatók. Ezzel valószínűleg környezetük változó hőmérsékletéhez és nedvességtartalmához alkalmazkodnak.