Érdemes tisztázni: a fehérhasú tobzoska (Manis tricuspis) egyébként is furcsa egy állat. Bár emlős, testét keratinból álló tüskék fedik, és hatalmas karmai vannak, amelyeket arra használ, hogy kiássa a hangyabolyból a vacsoráját.
Mindössze 31-45 centisre nő meg, farka vékony, nincsenek fogai, és a látása is kifejezetten rossz. Nevét pikkelytelen hasának színéről kapta – ezen és orrán, valamint fülein kívül mindent befed a tobozszerű pikkely.
Ha nem fára mászik, akkor is képes nagyon vicces dolgokat művelni – például ha fenyegetve érzi magát,
labdává gömbölyödik,
hogy nehezebben lehessen hozzáférni sérülékenyebb testrészeihez. Hasonló furcsán mászik fel a fákra is – mozgása leginkább egy hernyóéhoz hasonlít, ahogy kinyújtózik, majd maga alá húzza lábait. Az alábbi felvételen az afrikai fehérhasú tobzoska (Phataginus tricuspis) szerepel, ahogyan felaraszol a faágakra.
Ezek a mozgó "fenyőtobozok" sajnos már veszélyeztetett fajnak számítanak,
a tobzoskakereskedelem miatt,
amely John D. Sutter, a CNN újságírója szerint jelenleg évente már mintegy 10 ezer egyednél tart – és ez csak a hivatalos szám. „Valószínűleg a kereskedelmi árucserék 10-20 százalékát jelentik csak be, az Annamiticus érdekvédelmi csoport becslései szerint 116-233 ezer tobzoska is gazdát cserélhet évente” – olvasható a cikkben.
A tobzoskák számát tovább tizedeli, hogy Kínában és Vietnámban úgy tartják: a vérüknek gyógyító hatása van, sőt, a világ számos részén a tobzoskamagzat varázserejű afrodiziákumnak számít. Így azon kívül, hogy a tobzoska kedvelt illegális háziállat, az állítólagos gyógyászati hatásai miatt is tizedelik a populációt.