500 oldalas füveskönyv egy amazonasi törzs sámánjaitól

Indián sámánnő (illusztráció)

Öt matsés sámán összefogásából 500 oldalas gyógynövény-enciklopédia született, ám a benne rögzített tudás egyelőre csak az indiánokat szolgálja - egyes nemzetközi gyógyszergyártók korábbi viselkedése miatt.

Korunk beláthatatlan problémáinak egyike, hogy rohamtempóban veszítjük el az eleink által felhalmozott tudást. Jóformán naponta halnak ki ősi népcsoportok utolsó leszármazottai a nyelvükkel és a kultúrájukkal együtt.

Ezért bír óriási jelentőséggel, hogy most egy alig háromezer fős amazonasi indiántörzs sámánjai elhatározták, tollba mondják az emlékezetükben őrzött ismeretanyagot.

Döntésüket az is motiválta, hogy a közelmúltban egy sámán elhunyt, s ezzel az enyészeté lett a tudása is. Ráadásul a 60 év körüli matsés gyógyítók egyikének sem volt eddig tanítványa, ez is indokolta az egyedülálló füveskönyv megalkotását. A munkát az Acaté amerikai-perui természetvédelmi szervezet munkatársai segítették, de

titoktartást kellett fogadniuk.

Nem véletlenül rejtőznek az őserdőben

Ez az első alkalom, hogy egy amazonasi törzs gyógyítói írásos formában rögzítsék féltve őrzött tudásukat, amely az évszázadok során kizárólag szájhagyomány útján és csakis a javasemberek között terjedt.

A Peru és Brazília egymással határos, mintegy 12 ezer négyzetkilométeres területén élő matsés (más néven mayoruna) törzs bolygónk legsokszínűbb természeti környezetét mondhatja otthonának, és a sámánok mindent tudnak arról, melyik növény hogyan alkalmazható a gyógyítás során.

Füveskönyv Manchasterből (illusztráció) Forrás: Flickr / Manchester City Council

Nehéz megbecsülni, mennyi időnk van még arra, hogy a matséshoz hasonló elszigetelt törzsek ismeretanyagát begyűjtsük. A törzseket végveszélybe sodorja a civilizációval történő kapcsolatteremtés, nem csoda, hogy sokan húzódnak vissza önkéntes elszigeteltségbe.

Amint ugyanis "felfedezik" őket, bekerülnek az adott állam látókörébe, ellátórendszerébe, amely előbb-utóbb önállóságuk elvesztésével jár - ez viszont

gyakran a kulturális megsemmisülést hoz, ami a gyógyítás tudományát is érinti.

A civilizáció által rájuk erőszakolt kapcsolat is okolható amiatt, hogy a legtöbb országban a bennszülött népcsoportok körében a legmagasabb a megbetegedések és a halandóság aránya. Hagyományos gyógymódjaik nem képesek a fehér ember által behurcolt kórokozók leküzdésére.

Több indián törzs rejtőzködik a nyilvánosság elől, van, amely teljesen, és van, amely csak az általa összegyűjtött tudást félti Forrás: AFP/Diego Cortijo

A modell mintául szolgálhat

A különleges enciklopédia kétéves munkával állt össze. A szócikkeket a különféle betegségek képezik; a sámánok elmondják, miről ismerhető fel az adott kór, mi okozza, milyen növénnyel lehet gyógyítani és azt hogyan kell elkészíteni, alkalmazni. A matsés gyógyítók az őserdőben le is fényképezték a gyógynövényeket.

Az enciklopédia nem szorítkozik pusztán a kezelés leírására, hanem

a sámánok az őserdőhöz fűződő kapcsolatukról is mesélnek benne:

állatok, növények, emberek, betegségek és gyógyítás olyan kapcsolatrendszeréről, amelyet eddig csak ők ismertek.

A természetvédők remélik, hogy a matsés füveskönyv mintájára más törzsek is lejegyzik tudásukat. Ám sietnek hozzátenni, hogy az enciklopédiából egyelőre nem készül angol vagy spanyol fordítás, mivel ez a gyógyító tudás az indiánok szellemi tulajdona. A könyvben ezért nem szerepel a gyógynövények latin neve, és a fényképek sincsenek a szövegcikkek mellé rendezve.

Indián sámánnő (illusztráció) Forrás: Sandro Lacarbona

Eddig ugyanis többször megesett, hogy az indiánok vagy más hagyományos gyógyítók által használt gyógynövény hatóanyagát egyes kémikusok vagy gyógyszergyárak saját szellemi termékként szabadalmaztatták, éppen azokat kizárva a haszonból, akiknek a gyógyhatás felfedezése volt köszönhető.