A Göttingeni Egyetem és a Washington Egyetem genetikusai az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálták észak- és dél-amerikai indián asszonyoknál, és ennek alapján felvázolták az egykori és jelenlegi őslakosság családfáját. Az eredmények az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelentek meg.
Összesen 137 mitokondriális genomot és azok 63 ősi változatát találták meg. A legkorszerűbb bioinformatikai módszereket alkalmazva a tudósok kimutatták, hogy az amerikai kontinens őslakosságának létszáma 5000 évvel ezelőtt érte el maximumát, majd évezredeken keresztül állandó szinten maradt, míg ötszáz évvel ezelőtt, az európai hódítók megjelenése után gyorsan a felére zsugorodott.
"Ez a csökkenés nem korlátozódik egy-egy régióra, hanem az egész amerikai földrészre jellemző. A legsúlyosabb veszteségek a legsűrűbben lakott térségekben következtek be" - mondta Lars Fehren-Schmitz, a Göttingeni Egyetem genetikusa.
A lélekszám hanyatlása nem tartott sokáig, a népesség újból gyors növekedésnek indult. "Ez arra utal, hogy a népesség csökkenését valamilyen rövid időn át ható tényezők okozhatták - háborúk, az európai hódítók által behurcolt fertőző betegségek, éhezés, rabszolgaság -, nem pedig évszázadokon át tartó folyamat eredményeként következett be, mint eddig feltételeztük" - tette hozzá Fehren-Schmitz.