Az öves férgecskék (Kinorhyncha) az ízeltlábúak rokonai, jellemzően egy milliméternél kisebbek, testüket gyűrűk építik fel, viszont sertéik nincsenek. Főleg kovamoszatokkal és elhalt növénydarabkákkal táplálkoznak. Kizárólag tengeri fajok, a parti öv sekély vizeinek iszapjában mászkálnak. Távoli, rég kihalt rokonaikat, a kambriumi, úgynevezett sársárkányokat most sikerült részletesen megvizsgálni, hála egy frissen felfedezett fosszíliának.
Öves férgecskefosszíliát először 2013-ban találtak Kína Csiangszu tartományában, Nanking város mellett egy sekélytengeri üledékes rétegsorban, később pedig egyre több maradványra bukkantak – írja az Archaeology News Network. Shuhai Hsziao, a Virginia Technológiai Tudományos Főiskola kutatója és a vizsgálat vezetője egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként fedezte fel elsőként a megkövült férgecskéket,
Az Eokinorhynchus rarus tudományos fajnevet kapott ősi féreg (vagyis becenevén a sársárkány)
a kambrium időszakában jelent meg a Földön.
„Rokona a ma élő ízeltlábúaknak, az állatvilág egyik legsokszínűbb csoportjának” – nyilatkozta Hsziao. Bár az ízeltlábúakról tudjuk, hogy már 530 millió éve is éltek, de az ízeltlábúakhoz (Arthropoda) ennyire közel álló csoport fosszíliáját még nem találták meg ilyen régről – egészen mostanáig.
Hsziao szerint a fosszíliák választ adhatnak arra a kérdésre, hogy a gyűrűs testfelépítés miért alakulhatott ki nemcsak az ízeltlábúaknál, de az állatvilág néhány más csoportjánál is.
Ma megközelítőleg 240 öves férgecskeféle él a világon, mind tengeri környezetben. Az állatok testfelépítése három részre oszlik, maga a test 11 gyűrűszelvényből áll. A most felfedezett fosszíliák lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsük a gyűrűs testfelépítés kialakulását és szerepét – eddig jó állapotban fennmaradt fosszíliák hiányában betöltetlen űr tátongott az ilyen típusú állatok evolúciójában.
A kutatás eredményeit Hsziao és kollégái a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálták.